Gazdaság

Bírság alól mentesülnek a fuvarozók

Az Egyesült Arab Emírségekkel kötne a magyar állam légügyi megállapodást

A fuvarozók hatékony érdekérvényesítése révén módosul az útdíjtörvény, emellett légi közlekedési megállapodást is aláírhatunk az Egyesült Arab Emírségekkel.

Megkezdődött tegnap a légi közlekedésről és az útdíjfizetésről szóló törvényjavaslatok általános vitája. Előbbi elfogadásával ki lehet hirdetni a Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek közötti légi közlekedési megállapodást. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára rövid expozéjában azt mondta, a megállapodás lehetővé teszi a két ország közötti légi összeköttetés fejlődését, a kulturális, kereskedelmi, gazdasági és turisztikai kapcsolatok fejlesztését. Jelezte: a Wizz Air jelenleg is üzemeltet járatot Budapest és Dubaj között, de októbertől az emirátusok nemzeti légitársasága, az Emirates is napi járatot indít a két város között. A másik, Országgyűlés előtt levő javaslat az útdíjtörvényt módosítaná. Elfogadása esetén az úgynevezett amnesztiarendelet a jóhiszemű, de megbüntetett felhasználók büntetéseit engedné el. Fónagy János a távirati iroda tájékoztatása szerint kifejtette: több olyan befizetőt is megbírságoltak, akik ugyan kifizették az út megtételével arányos díjat, de bizonyos okok miatt (például letérés) a rendszer jogszerűtlen úthasználatot érzékelt, és ezért büntetést szabtak ki.

A mostani javaslat elfogadásával azok a jóhiszemű felhasználók, akiket bizonyos esetekben megbüntettek, most töröltethetik az ellenük folyó eljárást, és nem kell befizetniük a bírságot, ha erről igazolást kérnek és befizetnek 12 ezer forint eljárási díjat. Völner Pál korábbi államtitkár felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a javaslatot a fuvarozók is támogatják. Hozzátette: a törvény célja nem a bírságolás, hanem a fizetés kikényszerítése. Mint arról korábban beszámoltunk, ezzel a rendelettel azoknak a fuvarozóknak kedveznének, akik az útdíj bevezetése – 2013. július 31. – után fizettek ugyan díjat, de nem mindenben az előírásoknak megfelelően – késve vagy téves bevallás alapján – tették meg, viszont a költségvetést nem károsították meg. Ez rendszerint azért következett be, mert az első időszakban a fuvarozók még nem voltak tisztában az alapvető szabályokkal, új volt nekik a rendszer. Leginkább akkor fordult elő ilyen eset, amikor a sofőrök viszonylati jegyet vásároltak például egy benzinkútnál, de az oda vezető rövid szakasz is már díjkötelesnek számított. Így hiába vette meg a jegyet, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató rendszerébe bliccelőként került be, és már ment is a 165 ezer forintos bírságról szóló küldemény. Erről egyébként a fuvarozói érdekképviseletek kezdtek egyeztetést a kormányzattal, mivel a bírság kifizetése leginkább a kis fuvarozó vállalkozásoknak jelentett nehézséget.