Gazdaság
Ázsiából származik a nemzetközi szabadalmi kérelmek több mint fele
Tavaly rekordszámú, 253 ezer nemzetközi szabadalmi kérelem futott be az ENSZ szellemi tulajdont védő és a kreatív tevékenységet ösztönző szakosított szervezetéhez
Tavaly rekordszámú, 253 ezer nemzetközi szabadalmi kérelem futott be az ENSZ szellemi tulajdont védő és a kreatív tevékenységet ösztönző szakosított szervezetéhez, ez 3,9 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi számot. A beadványok 50,5 százaléka Ázsiából, 24,5 százaléka Európából, 23,1 százaléka pedig Észak-Amerikából érkezett.
Francis Gurry, a WIPO főigazgatója kiemelte, hogy ez a változás mérföldkövet jelent a gazdaságilag dinamikusan fejlődő Ázsia számára, és jól mutatja az innovációs tevékenység súlypontjának történelmi eltolódását Nyugatról Kelet felé.
Tavaly is az Egyesült Államokból érkezett a legtöbb kérelem, de Kína már két éven belül lekörözheti. Az Egyesült Államokból tavaly 56 ezer 142 szabadalmi kérelmet adtak be, 0,9 százalékkal kevesebbet mint 2017-ben. Kínából viszont 9,1 százalékkal több, 53 ezer 345 beadvány érkezett. Kína 1993-ban még mindössze egy nemzetközi szabadalmi kérelmet nyújtott be a WIPO-hoz, de 2017-re felzárkózott a második helyre, letaszítva Japánt.
Tavaly Japánból 49 ezer 702 szabadalmi kérelmet, a negyedik helyezett Németországból 19 ezer 883-at, az ötödik helyezett Dél-Koreából pedig 17 ezer 14-et adtak be.
Magyarországról 2017-ben 147 darab, 2018-ban pedig 153 darab nemzetközi szabadalmi kérelmet adtak be a WIPO-hoz.
Az első tizenöt ország közül India (27,2 százalék) és Finnország (14,7 százalék) tudta két számjegyű ütemmel növelni beadványait. Nagy-Britannia az ötödik egymást követő évben növelte, ezúttal 1,3 százalékkal a szabadalmi kérelmek számát, míg a hatodik helyezett Franciaország 1,2 százalékos, a tizedik helyen álló Hollandia pedig 6,6 százalékos csökkenést volt kénytelen elkönyvelni.
A vállalatokat tekintve toronymagasan vezet a Huawei kínai távközlési vállalat, amely több mint 34 százalékkal, 5405-re növelte nemzetközi szabadalmi kérelmeinek számát 2018-ban. Ez egyben minden idők vállalati rekordja. A második helyezett japán Mitsubishi Electric 2812 beadványt nyújtott be tavaly a WIPO-hoz, majd az amerikai Intel (2499) és Qualcomm (2404), valamint a kínai ZTE (2080) következik.
A felsőoktatási intézményeket illetően az 1993 óta listavezető Kaliforniai Egyetem (UCLA) megőrizte első helyét 501 kérelemmel, majd a Massachusettsi Műszaki Egyetem (216), a Sencseni Egyetem (201), a Dél-kínai Műszaki Egyetem (170) és a Harvard (169) következett. Tavaly először kerültek kínai felsőoktatási intézmények a top tízes csoportba, ráadásul rögtön négy is az öt amerikai és egy dél-koreai egyetem mellé.
Összehasonlításként közöljük néhány európai ország 2017-2018-as adatait (zárójelben az arányszám a magyar teljesítményhez (147 / 153) képest). A mutatók a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer teljesítményalapú átalakításának szükségességét, a több, gazdaságban hasznosuló szabadalom iránti kormányzati igény indokoltságát igazolják.
Ausztria 1,397 / 1,475 (kb. tízszeres)
Belgium 1,354 / 1,295 (kb. tízszeres)
Csehország 184 / 180 (valamelyest magasabb)
Liechtenstein 263 / 263 (másfélszeres)
Luxembourg 499 / 392 (háromszoros)
Lengyelország 330 / 335 (kétszeres)
Svájc 4,488 / 4,568 (kb. harmincszoros)
Ukrajna 141 / 156 (közel azonos)