Gazdaság

Az útdíjbevételeket is növeli a gazdaság erősödése

A használati díj több mint felét a külföldiek fizetik, az államkasszát jelentős összeggel gyarapítják a teherautóval közlekedők, az új szakaszokkal nőtt a fizetős pályák hossza

Folyamatosan emelkednek az útdíjakból származó bevételek, amit egyrészt a forgalom növekedése, másrészt újabb gyorsforgalmi szakaszok megépítése tett lehetővé.

Tavaly is erőteljesen növekedtek a megtett úttal arányos bevételek az országos közút- és gyorsforgalmiút-hálózaton. A 3,5 tonna feletti járművek tulajdonosai, illetve üzemben tartói 2017-ben 221,6 milliárd forintot fizettek a hazai úthálózat igénybevételéért, ami tizenkét százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket – közölte tegnap Bartal Tamás, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. igazgatóságának elnöke. Ennek az összegnek az 51,17 százalékát külföldi úthasználók fizették. Megtett úttal arányos díjat a HU-GO e-útdíj rendszerében lehet fizetni összességében 6800 kilométer hosszú út használatáért. Emellett e-matricával lehet igénybe venni az 1400 kilométer hosszú gyorsforgalmiút-hálózatot, az ebből származó díjbevétel tavaly 35,8 milliárd forint volt, szintén tizenkét százalékkal több, mint 2016-ban. Mint azt Bartal Tamás közölte, a HU-GO rendszer 2013. július 1-jei bevezetése óta idén márciusig ezermilliárd forint folyt be az államkasszába útdíjbevételként.

A növekedés alapvetően két okra vezethető vissza – tette hozzá az elnök. Egyrészt a gazdaság és az ipari erősödésével növekedtek az útdíjbevételek is. A forgalom gyarapodásának köszönhetően 13,9 milliárd forinttal növekedett tavaly az útdíjbevétel a bázisévhez képest. Másrészt újabb szakaszokkal, így az M0-s keleti szektorával, az M86-os, illetve az M31-es úttal bővült a fizetős szakaszok köre, így tavaly 9,6 milliárd forintot fizettek az új díjköteles szakaszok használatáért a tulajdonosok, illetve az üzembentartók. Börzsei Tibor, a NÚSZ vezérigazgatója elmondta, a külföldiek közül tavaly is a román felségjelzésű járművek képviselték a legmagasabb arányt, csaknem negyven százalékkal. A második helyen Lengyelország, a harmadikon Bulgária található, majd Szlovákia és Szerbia következik.