Az iráni szankciók és az olajár

November 4-én hatályba lépnek az Irán elleni szankciók, és a piaci befektetők aggódnak amiatt, hogy a kőolajtermelő országok nem tudják pótolni a kieső mennyiséget – nyilatkozta lapunknak Pletser Tamás, az Erste Bank Zrt. olajpiaci szakértője. Mivel a világgazdaságban idén is erős a kereslet a nyersolaj iránt, a várhatóan csökkenő termelés felfelé hajtja az árakat. Ugyanakkor a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint az idén napi 1,4 millió, jövőre pedig 1,5 millió hordóval emelkedik a világ napi olajkereslete, de a kereslet emelkedésével lassan már nem tud lépést tartani a kínálat. A piac készül a szankciókra, hiszen már augusztusban jelentős csökkenés volt tapasztalható a szállításokban. Tegnap ismét négyéves csúcsra emelkedett a nyersolaj ára. Eddigi napi maximumán a novemberi szállítású Brent hordónként 82,20 dolláron forgott, ami 2014 novembere óta a legmagasabb ár – közölte a távirati iroda. A WTI-t 72,66 dolláron jegyezték, legutóbb július elején állt ilyen magasan az ár.

Az Egyesült Államok november 4-én lépteti életbe az Irán olajiparát sújtó büntetőintézkedéseket. Washington nyomást akar gyakorolni a külföldi kormányokra és vállalatokra is, hogy állítsák le vásárlásaikat. Mint azt az elemző közölte, Iránból nem lehet dollárért vásárolni olajat, ami leginkább azért okoz nehézséget, mert a piacon dollárban történnek a jegyzések. Irán naponta 2,5 millió hordó olajat exportál, a legnagyobb vásárlók közé tartozik az Európai Unió (EU), Kína, India, Japán és Dél-Korea. Pletser Tamás szerint a szankciók hatályba lépését követően arra szinte biztosan lehet számítani, hogy az EU és Japán nem vásárol, leginkább csak Kína és Törökország marad a vevők között, így az iráni export napi nyolcszázezer hordó körül alakulhat. Az elemző közölte: a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetéhez (OPEC) tartozó országok – ahol napi 32,5 millió hordó a termelés –, élükön Szaúd-Arábiával, hajlandóak lennének növelni a termelést, de a nagy kérdés, hogy tartósan meg tudják-e ezt tenni. Szaúd-Arábia ugyanis ezzel elérné kapacitása maximumát, a nem OPEC-tag Oroszország pedig jelenleg is a csúcs közelében – ami 11 millió hordó – termel. Venezuelában továbbra is problémák vannak, a nagy kérdés továbbra is a líbiai termelés, ami viszont egyre biztatóbb a napi 1,25 millió hordós termeléssel.