„Az egyfős világválogatott nem tud meccset nyerni”

–  A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. a legnagyobb portfólióval rendelkező befektető hazánkban. Hogyan jutottak el idáig az évek során?

–  Minden ott kezdődött, hogy a 2010-ben hivatalba lépett magyar kormány elindította az Új Széchenyi-tervet. Ennek a kidolgozási folyamatában megfogalmazódott az, hogy Magyarországon fel kell állítani egy olyan kockázati tőkealapot, ami nemcsak az innovatív cégeket segíti tőkével, hanem azokat a kis- és középvállalkozásokat is, melyek a megelőző időszakot túlélték, és szeretnének fejlődni. Ez elsősorban új beruházásokat, új kapacitásokat és többlet munkaerő foglalkoztatását jelentette.

–  Mekkora költségvetéssel kezdtek?

–  A Széchenyi Tőkebefektetési Alap programja az Új Széchenyi-tervbe került be, melyet Orbán Viktor miniszterelnök 2011 elején jelentett be. Ennek részeként 14 milliárd forint forrással, a 2007–2013 évi európai uniós regionális operatív programok keretében mind a hét régióban két-két mil­liárd forintból jött létre az alap.

–  Mi volt a cél?

–  A cél az volt, hogy mind a hét régióban hajtsunk végre a kis- és középvállalkozásokba tőkebefektetést. Hangsúlyoznám, hogy az ország egész területén folytattuk a munkát, a tennivalók nem korlátozódtak Budapestre. Az alap indulásakor azt is figyelembe vettük, hogy magyar viszonyokra kidolgozott, és a hazai kkv-k elvárásaival összhangban álló kockázati tőketermékek kerüljenek a piacra.

–  Miért volt fontos ezt hang­- súlyozni?

–  Az úgynevezett JEREMIE tőkeprogramnál, amely 2009-ben indult, ez nem volt cél. Az egy uniós program magyarországi leképzése volt. Mi egy működési jellemzőit tekintve ettől eltérő, nemzeti tőkeprogramot igyekeztük megvalósítani. 2013. március 20-án az Európai Bizottság döntött arról, hogy három kockázati tőketermékre úgynevezett egyedi engedélyt kaphattunk. Ez mind a mai napig az egyetlen magyar pénzügyi termék, ami ezzel rendelkezik.

–  Ezután kezdődött el a kihelyezési tevékenység?

–  Már ezt megelőzően is végrehajthattunk kis összegű befektetést, de valójában igen. Az egész folyamat 2016 végéig tartott, ezalatt 94 tőkebefektetést realizáltunk 91 vállalatban. Összességében 123 finanszírozást hajtottunk végre a Dél-Alföldtől kezdve a Nyugat-Dunántúlon át Észak-Magyarországig.

–  Az idei évtől 63 milliárd forint áll rendelkezésükre, amit befektetésre fordítanak. Hol tart jelenleg a program?

–  A kormány 2016 végén megvizsgálta a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. addigi működését és eredményesnek találta. A Nemzetgazdasági Minisztérium a sikeres működés folytatására tett előterjesztést a kormány felé új tőkealapok létrehozására és indítására, amelyek a gazdaság- és pénzügypolitika törekvéseit szolgálják és emellett az iparpolitikai céloknak is megfelelnek.

–  Melyek voltak a legfontosabb elemei ennek az előterjesztésnek?

–  Egyrészt a Széchenyi Tőkebefektetési Alap tevékenységének folytatása szerepelt benne, amihez a kormány az uniós visszaforgó forrásokból plusz nyolcmilliárdot hozzárendelt. Így létre jött egy 22 milliárdos alap. Emellett húszmilliárdból felállítottuk a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealapot. Megalakult az Irinyi II. Kockázati Tőkealap is nyolcmilliárd forintból. Fontos célkitűzésként szerepelt benne a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap létrehozására is 13 milliárdos kerettel.

–  Mit fednek le ezek az alapok?

–  Gyakorlatilag a teljes palettát lefedik, amivel a Magyarországon induló, és komolyabb vállalkozásoknak tőkét lehet adni.

–  Miért éri meg mondjuk egy startupot finanszírozni?

–  Azért, mert a magyar fiatalok vállalkozói elszántságát és poten­ciálisan nagy piaci értéket jelentő tudását egyesítik. De tudunk néhány éve működő kisvállalkozásokat finanszírozni az Irinyi II. Kockázati Tőkealapból, és a Széchenyi Tőkebefektetési Alapból. Képesek vagyunk erősebb középvállalkozásokat is finanszírozni, amelyek a tőzsdei folyamatokba először csak a legenyhébb szabályok szerint kapcsolódnak be, és ugyancsak a Tőzsdefejlesztési Alapból tudunk nyilvános kibocsátást is támogatni.

–  A Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap mit csinál pontosan?

–  A magyar vállalkozások ré­giós terjeszkedését segíti elő azáltal, hogy tőkét ad ehhez. Emellett azt is tudja támogatni, ha mondjuk egy erdélyi vállalkozás szeretne Magyarországon üzleti megjelenést teremteni. Nagyon fontos az, hogy mindig két lábon kell állnia az aktuális ügyletnek, az egyiknek országon belül, a másiknak pedig valamelyik szomszédos országban kell működnie.

–  Tehát ha egy magyar vállalkozás terjeszkedne külföldre, Ausztriában lehetséges mondjuk egy telephely nyitását támogatni, míg Lengyelországban nem?

–  Az osztrák piac pénzügyi szolgáltatásokkal jól ellátott piac. Természetesen az elvi lehetősége fennáll, de mi inkább odatennénk a pénzt, ahol jobban segíthetünk a magyar kkv-knak, ilyen ország például Szlovákia, Románia, Szerbia. Természetesen nincs kizárva Ausztria sem, ha a projektben látunk potenciált. Lengyelország már kilóg a sorból, mert nem szomszédos ország. Jó lenne egy V4 programot is indítani, amibe Lengyelország és Csehország is beletartozna, de erről még korai beszélni.

–  El vannak látva projektekkel az alapok?

–  Bőségesen. Azt hiszem, nem túlzás azt állítani, hogy ebben az évben az összes nálunk lévő alappal minimum harminc tranzakciót meg tudunk csinálni, és közel tízmilliárdot ki tudunk helyezni. Motiváltak és erősen elkötelezettek vagyunk abban, hogy minél több kihelyezést valósítsunk meg.

–  Milyen területeken?

–  A Széchenyi Tőkebefektetési Alapnak az volt a sajátossága, hogy az olyan, úgynevezett hagyományos ágazatok területén is hajtott végre befektetéseket, amelyeket más kockázati tőkebefektetők jórészt elkerültek. Mindenki az IT-szektorba, a biotechnológiába és a pénzügyi szolgáltatásokba akart pénzt fektetni. Mi tettünk tőkét az egészségiparba, a fémiparba, a divatiparba, de még a bútoriparba is. Ez részben kísérlet is volt és misszió.

–  Mennyire kockázatosak ezek a befektetések?

–  A nem bejárt út mindig erősen kockázatos, azonban úgy gondolom, Magyarországon a kreatív ágazatokban komoly lehetőség van. A design- és divatipar fontos terület, ami erősen kapcsolódik a turizmushoz. Valakinek ki kell próbálni a befektetést ezen a piacon is, hiszen itt céges kereteket kell létrehozni a kreatívoknak, nemzetközi piacra kell menni, és egy fenntartható pályát kell pénzügyileg és szakmailag megalapozni. Ezt egy „klasszikus” ágazati területen talán könnyebb véghezvinni. Az is a feladatunk, hogy ezeket az utakat kitapossuk.

–  Akkor is, ha esetleg vannak kudarcok?

–  Igen, hiszen azokból is lehet tanulni. A kockázati tőkében pedig természetéből adódóan benne van, hogy nem csak sikeres ügyletek születnek.

–  És az ipari tőkebefektetések?

–  Az általában olyan ritka, mint a fehér holló. Amíg mi ebben nem jelentünk meg, még annál is ritkább volt. A privát tőke nem fektetett be korábban mondjuk egy fémfeldolgozóba, mert joggal remélte, hogy az informatikai szektorban elérhető magasabb, húsz-harminc százalékos éves hozam. Az ipari ágazatban pedig inkább a tíz-tizenkét százalékos hozam a reális. Mi azt vallottuk, hogy az adott szektor elérhető jövedelmezési viszonyaihoz igazítjuk a hozamelvárásokat. Ez teljesen az újdonság erejével hatott. A magyar realitásokhoz igazodó befektetési politikára nagy hangsúlyt helyeztünk. Így közel harminc ipari tranzakciót realizáltunk.

–  Mi az a szempont, amit befektetésnél figyelembe vesznek?

–  Fontos leszögezni, hogy mi mindig kisebbségi befektetőként szállunk be egy cégbe, klasszikus csendestársként. Nem akarunk beleszólni a menedzsmentbe, erre csak ritkán van szükség – ha például nehéz helyzetben beavatkozás szükséges –, de alapesetben 49 százalékig szerzünk tulajdonrészt. Ez azért lényeges, mert Magyarországon a partnereink olyanok, hogy legtöbbször szó sem lehet olyan befektetésről, ahol esély van a cég feletti kontroll elvesztésére. Mi azt mondjuk: itt van a pénz, lehet fejleszteni a céget, kisebbségbe kerülünk, és a befektetési politikánk során reális hozamot várunk el, és adunk lehetőséget arra is, hogy a cég növekedése után a cég vagy a tulajdonos kivásároljon. Ezzel el lehet kerülni azt az esetleges bizalmatlanságot vagy kényszerképzetet, hogy az állam meg akarja szerezni a sikeres vállalkozást.

–  Ez jó volt önöknek?

–  Általában igen, és ez hosszú távon is bizalomépítő. Bár volt, hogy „szívtuk a fogunkat”, mert a cégben potenciálisan láttuk a nagy növekedési lehetőséget. De a szabályozott feltételek része, hogy tartjuk magunkat a megállapodásokhoz. Befektetési politikánk szinte kötelezően előírja, hogy vonjunk be társbefektetőt. Ebben a piaci befektetők minden típusa – üzleti angyal, intézményi befektető – megtalálható. Ők mindig örültek, hogy megoszthatták a kockázatot és szerepeink kiegészítik egymást.

–  Mit várnak el egy be- fektetéskor?

–  Nem csak pénzt várunk el, egy induló startupnál vagy kisvállalkozásnál nagyon fontos elvárás a változó tudással és felkészültséggel bíró csapat megléte. Egy egyszemélyes világválogatott sem tudja megnyerni a meccset. Számít az is, hogy ahol szellemi termék van, vagy ehhez kapcsolódó jog, azt tegyék be a cégbe. Azaz vállaljanak személyes elkötelezettséget. Mi pénzt teszünk be több lépcsőben, sokszor nem is keveset. Mérföldköveket írunk elő a forrás felhasználás során, ezek teljesülését ellenőrizzük, ugyanis mint kisebbségi befektetőknek, akik nincsenek benne a napi operatív folyamatban, nekünk is fontos, hogy információkat kapjuk, és ha kell, be is avatkozzunk.

–  Milyen kilátásaik vannak a jövőre nézve?

–  A legjobbak, mert hazánk legfelkészültebb, kockázati tőke kihelyezésére képes csapata dolgozik nálunk. Rövid időn belül el akarjuk érni a kétszázadik tranzakciónkat. A hazai kkv-k segítése kockázati tőkével kihívás, üzlet és elhivatottság. Egy jó gazdaságpolitikai eszköz gyakorlati megmérettetése. A Széchenyi Tőkealap-kezelő tevékenysége az elmúlt években bebizonyította, hogy az állami kockázati tőke mint versenyképességi tőke elengedhetetlen ahhoz, hogy innovatív magyar vállalkozások indulhassanak, növekedhessenek és itthon, magyar kézben maradva hozzájárulhassanak az ország versenyképességéhez. Teljesen új dimenziót nyit a magyar vállalkozások számára a 2018-ban elindult Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, a Budapesti Értéktőzsdével való együttműködés. Ez lehet valamennyi fejlődőképes magyar startup vagy kisvállalkozás növekedési végcélja. Itt is folyamatosan nő a jelentkezők száma, ami egy növekedési periódusban örvendetes és természetes.