Gazdaság
Az atomerőmű a megoldás kulcsa
Importra nem lehet alapozni a villamosenergia-ellátást, azzal együtt, hogy a régióban kapacitáshiány alakult ki
A Paks II. projektre elsősorban nem klímavédelmi célból van szükség, bár egyre többet hivatkoznak erre a szempontra – magyarázta lapunknak Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke hozzátéve: mind a klímavédelmi, mind az antinukleáris hisztéria a globalista félelemkeltés fegyvere. A szakértő kifejtette: mivel a megújuló energiatermelésre való áttérés egyre látványosabban zsákutcába jutott, taktikát kellett változtatni. Világossá vált, hogy a megújulókkal a kitűzött szén-dioxid-kibocsátás csökkentése nem érhető el, az atomerőműveket törölni kellett a tilalmi listáról, el kellett ismerni az egyébként közismert tényt, hogy nem bocsátanak ki szén-dioxidot. Az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Európai Unió is elismerte, hogy az atomenergia nélkül nem lehet eredményes a klímaváltozás elleni küzdelem. A megállapítás kijózanító csapás lehet a paksi bővítés elleni hazai ellenzéki politikai hisztériára, segíthet az elfogult zöldpártiakkal is elfogadtatni a hazai közvélekedésben az atomerőmű-építés elkerülhetetlenségét – hangsúlyozta az elnök.
A hazai villamos energetika fő kérdése Járosi Márton szerint ma a kapacitáshiány. A probléma hátteréről elmondta, a privatizáció és a liberalizáció következtében nem épült számottevő közcélú kapacitás. Ma az összes villamosenergia-fogyasztás harminc százalékát, sőt az utóbbi időben már ennél nagyobb részét külföldről hozzuk be, az importra azonban nem lehet alapozni a villamosenergia-ellátásunk jövőjét – magyarázta a szakember, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy az erőműpark elöregedése és a hagyományos erőművek építésének elmaradása következtében régiónkban is kapacitáshiány alakul ki.
A hazai erőművek kiöregedtek, az átlagos életkoruk 27,4 év. Beépített teljesítőképességük mintegy 8600 megawatt, amelyből azonban 2030-ra a selejtezéseket követően ténylegesen csak 5600 megawatt maradhat. Előrevetítve 2030-ban mintegy 11,5 ezer megawatt beépített teljesítményre lesz szükség, vagyis addig 5900 megawatt új erőművi kapacitást kellene építeni. Mivel a piaci szereplők erre nem hajlandók, ezért kell az államnak erőművet építeni. A rendszerváltozás óta az egyetlen erőmű, amelyet elhatároztak, és létrejön, Paks II. – fejtette ki Járosi Márton.
A magyar tulajdonba kerülő atomerőmű a villamosenergia-termelés minden alapkövetelményének, valamint a legszigorúbb nukleáris biztonsági követelményeknek is megfelel.
Az atomerőműben termelt áram ára az erőmű rendkívül hosszú élettartama, és a teljes önköltségen belül az üzemanyagköltség más megoldásokhoz viszonyított kisebb hányada miatt a legalacsonyabb. Járosi kifejtette, globalizálódó, bizonytalan világunkban hosszú távú döntéseket csak közösségi és kormányzati felelősséggel, a tényleges társadalmi szükségletek kielégítésének szándékával, a szükséges cselekvés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján lehet és kell meghozni. Azért létesítjük a paksi blokkokat, mert nincs más reális alternatíva az ország villamosenergia-ellátására. Sajnálatos, hogy az ellenzéki pártok a paksi bővítés ügyét aktuálpolitikai propagandává igyekeznek silányítani – hangsúlyozta Járosi Márton.