Az atomenergia szolgálja leginkább a klímavédelmi célkitűzéseket

Bármilyen elemzés kivá­lóan megmutatja, hogy mind Európában, mind hazánkban az atomenergia szolgálja leginkább a klímavédelmi célokat, mivel szén-dioxid-kibocsátás nélkül legnagyobb mennyiségben atomerőművek segítségével állítunk elő villamos energiát – mondta lapunknak Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter.

A nukleáris technológia abból a szempontból is egyedülálló, hogy gondoskodik az általa megtermelt hulladék biztonságos elhelyezéséről, illetve megteremti annak fedezetét, így viseli annak költségeit. A miniszter ehhez kapcsolódóan kiemelte: a Paksi Atomerőmű megtermelt kilowattóránként körülbelül két forintot fizet be a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba. Süli János arra is emlékeztetett: nem csak az energiatermelés területén ritka ez a fenntarthatóságot szem előtt tartó megközelítés, hiszen más ipari létesítmények is – például a bőr- vagy festékgyárak is – évtizedeken át terhelték a környezetüket, a területek rekultivációja pedig a mindenkori magyar költségvetést.

Kitért arra is, hogy a nagyvárosok külső részein, illetve a kistelepüléseken egyre szennyezettebb a levegő a korszerűtlen egyedi fűtési rendszerek károsanyag-kibocsátása miatt. A hulladékhő felhasználása vagy az olcsón megtermelt villamos energia jóval tisztább megoldást kínál, nem károsítja sem a környezetet, sem az ott élők egészségét.

Az atomerőművekben történő villamosenergia-előállítás nem jár szén-dioxid „termelésével”. Paks II. esetében ez kb. 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátását teszi elkerülhetővé, ami több, mint a teljes magyar közlekedési szektor éves szén-dioxid-emissziója. A „megtakarítás” jelentőségét érzékeltetve Süli János egy másik példát is említett. A megspórolt 17 millió tonna káros anyag ugyanis majdnem a háromszorosa annak a mennyiségnek, amelyet Magyarország erdős területei éves szinten képesek elnyelni (6 millió tonna). Ha nem épülne meg Paks II., akkor a Paksi Atomerőmű jelenlegi négy blokkjának kifutása után fosszilis energiahordozó használatára kellene áttérni, ami hozzávetőleg 36 százalékkal növelné meg Magyarország szén-dioxid-kibocsátását. A paksi beruházás esetében már az építési fázisban is különös figyelmet kap a fenntarthatóság: a cél az, hogy az építkezésen dolgozók szállítása is minél nagyobb arányban elektromos meghajtású járművekkel történjen – tette hozzá Süli János.