Gazdaság
Az átlagnál több étkezési búzát arathattunk idén
Nyugati szomszédunk importigénye ebben az esztendőben elérheti az 1,4 millió tonnát, ami elsőrangú exportlehetőséget biztosíthat az ágazatban érdekelt magyar gazdáknak

Miközben nálunk jó lett a termés, Ausztriáról ez nem mondható el (Fotó: Varga Imre)
Általában harmincszázalékos az étkezési és hetven a takarmánybúza aránya, az idén viszont fele-fele arányú – hangsúlyozta tegnap a Vas megyei Chernelházadamonyához tartozó Kukucsa majorban a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Nagy István a Répcevölgye 2001 Kft. telephelyén az aratási szezont értékelve elmondta, hogy az étkezési és a takarmánybúza aránya Vas és Győr-Moson-Sopron megyében még ennél is jobb, előbbiben hetven-harminc, utóbbiban hetvenöt-huszonöt százalékos, míg az ország többi részében hatvan vagy az alatti az étkezési búza aránya. A nagyobb mennyiség növelheti az ágazat kiviteli arányát – közölte az államtitkár. Nagy István emlékeztetett, hogy ötmillió tonna őszi búza már a tárolókban van, s ez a mennyiség hét százalékkal marad el a tavalyi összmennyiségtől. Ennek okaként a szélsőséges időjárási viszonyokat jelölte meg az államtitkár, aki kitért arra is, hogy tavaly rekordmennyiség termett, nemcsak Magyarországon, hanem világszerte.
Megjegyezte, az idén az elmúlt öt év átlagához képest 0,8 százalékkal lett több étkezési búzából. A tavalyi csúcsdöntés miatt egyelőre a nyomottak az árak, de várhatóan emelkedni fognak. A búza világpiaci árának jelenlegi növekedését a forint erősödése miatt nem érzik a gazdák – magyarázta az államtitkár.
Bodorics Pál, a Répcevölgye 2001 Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a családi vállalkozás kétezer hektáron gazdálkodik, s ebből hatszáz hektáron terem búza, négyszázötvenen repce, a napraforgó százötevenet tesz ki, a tavaszi árpa mintegy kétszázat, míg a kukorica kétszázötvenet. A maradék területeken takarmánynövényeket, lucernát, fűmagot termesztenek, és állatokat is tartanak. Egyébként a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt elmarad a sokévi átlagtól az osztrák gabonatermés – miközben a belső felhasználás emelkedése következtében nő az importszükséglet.
A szomszédos ország meteorológiai méréseinek kétszázötvenegy esztendős történetében a legmelegebb márciust és a második legmelegebb júniust jegyezték fel az idén. Ez és a sok kánikulai nap nem kedvezett a gabonatermésnek.
Az Agrarmarkt Austria (AMA) agrárszervezet szerdán közzétett felmérésében azt prognosztizálja, hogy az osztrák – minőségére nézve amúgy jó – gabonatermés az idén – a kukoricát nem számítva – 2,78 millió tonna lesz, így tizenegy százalékkal marad el az ötévi átlagtól és huszonkét százalékkal a tavalyi rekordtól.
A kukoricával együtt a termés 4,7 millió tonna körül várható, ez nyolc százalékkal kevesebb az öt évi átlagnál és tizennyolc százalékkal a 2016. évi rekordtermésnél. Mivel a belső fogyasztás emelkedik, a nettó importigény az idén 1,4 millió tonnára is felszökhet a tavalyi háromszázezerről. Ausztria főleg Magyarországról, Szlovákiából és Csehországból importál gabonát.
Az osztrák gabonaszükséglet a kukoricával együtt évi hatmillió tonna körül van. Ausztriában az idén a szója és a napraforgó javára ötszázötvenhétezer hektárra, történelmi mélypontra csökkent a gabona termőterülete.