Gazdaság
Az adósságfék szabályok betartását kéri a jegybank
A Magyar Nemzeti Bank megállapította, előfordultak olyan esetek, amikor az ügyfél személyi és lakáskölcsönt is kapott, ezáltal a pénzintézet az önerőt is meghitelezte
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2017 októberétől hét hazai hitelintézetnél, pénzügyi szolgáltatónál – Fókusz Takarékszövetkezet, Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zrt., Kereskedelmi és Hitelbank Zrt., MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt., MKB-Euroleasing Autólízing Szolgáltató Zrt., Oberbank AG Magyarországi Fióktelepe, Sopron Bank Burgenland Zrt. – végzett célvizsgálatot az adósságfék szabályok alkalmazásának ellenőrzése érdekében – közölte a jegybank. Helyszíni ellenőrzései során a jegybank több száz egyedi hitelügyletet tekintett át.
Egy MNB-rendelet révén a 2015. január 1-jétől hatályban lévő adósságfék szabályozás első pillére, a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) az ügyfelek rendszeres, legális jövedelme meghatározott arányában korlátozza az új hitel felvételekor maximálisan vállalható törlesztési terheket, így mérsékelve a fogyasztók eladósodását. A hitelfedezeti mutató (HFM) a lakáshiteleknél a fedezet (lakásérték) arányában szab határt a felvehető hitelek nagyságánál. Az adósságfék szabályokon belül a JTM-mértékek a 2018. október 1-jétől életbe lépő módosítás nyomán az ügyfelek által választott fix kamatperiódus szerint is különböző mértékűvé válnak. Az MNB kiemelten vizsgálta az érintett piaci szereplőknél az adósságfék szabályok alkalmazásának belső szabályozottságát, az egyes ügyfélhitelekkel kapcsolatos jövedelemigazolások tartalmi megfelelőségét, a JTM és HFM számítási folyamatát, annak informatikai támogatását és belső ellenőrzését, a hitelintézetek együttműködését a banki adóslistát kezelő intézménnyel, illetve a témával kapcsolatos, az MNB-nek teljesítendő adatszolgáltatás szabályozottságát és minőségét.
A jegybanki vizsgálatok eredményei alapján az HFM-korlátokat csak lízingügyleteknél sértették meg a piaci szereplők. A JTM-korlát megsértését is kisebb arányban tapasztalta az MNB, mint például a tavaly hasonló ügyben felügyeleti intézkedéssel sújtott fióktelepnél és banknál. Az MNB ugyanakkor megállapította, hogy az egyes hitelintézeteknél nem volt egységes az ügyfelek jövedelme elfogadásának gyakorlata és annak ellenőrzése.
Több hitelintézet is hibásan alkalmazta a hitelkiváltás miatti JTM-korlát alóli felmentés szabályait, s előfordult, hogy az ügyfél részére személyi kölcsönt és lakáshitelt is folyósítottak, ezáltal a fedezeti ingatlan teljes vételárát – ezáltal az önerőt is – meghitelezték. Mindez ellentétes az adósságfék szabályozás céljával.
Jelentősebb hiányosságokat tárt fel a jegybanki vizsgálat számos piaci szereplőnél az adósságfékadatokkal kapcsolatos MNB-adatszolgáltatás terén is. Az új lakáshitelesek négyötöde már most is rögzített kamatozást kér, és tavaly jó részük alacsonyabb arányú törlesztést vállalt a jegybank által most maximált, változó kamatozású hitel törlesztőrészleténél.
Fordulat a vállalati és a lakossági hitelezésben
A válságot követő hitelleépülés után a vállalati és a lakossági hitelezésben 2015-ben fordulat következett be – mondta Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője tegnap az M1-en. Kiemelte, a vállalatoknál a fordulópont már öt éve látszott, amikor elindult a MNB 2017-ig tartó növekedési hitelprogramja. Nagy Tamás örömtelinek nevezte, hogy a vállalati hitelezés felfutása széles bázison nyugszik, a teljes vállalati hitelállomány mintegy tizenkét százalékos bővülést mutatott az elmúlt évben, ezen belül a magyar gazdaság számára fontos kis- és középvállalati (kkv) szektorban 16 százalékos éves emelkedést mértek az elmúlt tizenkét hónapban. A kkv-szektoron belül huszonkét százalékkal nőtt a mikrovállalkozások hitelállománya. (DZ)
A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató
A jegybank év elejével hatályba lépett új adósságfék szabályozása alapvetően két pillérre épül. Egyrészt a hitel nagyságának és fedezet értékének egymáshoz képesti viszonyára, a hitelfedezeti mutatóra (HFM), másrészt pedig az ügyfeleket érdemben megóvó, a túlzott törlesztési terheknek gátat szabó jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra (JTM). A jövedelemarányos mutatót minden új, kétszázezer forintot meghaladó hitel felvételekor vizsgálni kell. A JTM számításakor a személy várható havi törlesztőrészletének összegét kell elosztani a személy igazolt havi nettó jövedelme összegével, hozzá kell számolni a már meglévő kölcsönök törlesztőrészleteit, ugyanis a havonta fizetendő hitelek legfeljebb a havi nettó fizetés felét tehetik ki. (ZD)