Az adminisztráció is terhet jelent a német fuvaroknál

Mivel hazánk Németországgal bonyolítja külkereskedelme jelentős részét, azon belül is a közúti árufuvarozás dominál, jelentős terhet ró a magyar vállalkozásokra az ottani szabályváltozás. Eddig a hazai fuvarozók leginkább a bérköltségek miatt tudtak versenyképesek lenni. Németországban viszont január 1-jétől minimálisan bruttó 8,50 eurós – 2700 forintot – órabért kell fizetni az ott közlekedő járművek sofőrjeinek, ugyanis ez a német minimálbér. Ez körülbelül nyolc százalékkal több, mint a magyar sofőr átlagos bére. Ráadásul minden egyes, Németország területén eltöltött munkaóra után a törvény által előírt minimálbért kell fizetni a munkavállalónak, függetlenül attól, hogy a munkáltató székhelye hol található. A közlekedési ágazatban tevékenykedő munkavállalókat – a személyfuvarozókat is – alkalmazottnak kell tekinteni mindaddig, amíg az ország területén dolgoznak. Mindezek értelmében az előírások a kabotázs – két belföldi célpont közötti fuvar harmadik országbeli vállalkozás által – és tranzitfuvarok esetében is alkalmazandók.

A német vámhatóság szigorúan ellenőrzi ennek betartását, függetlenül attól, hogy mind a fuvarozói érdekképviseletek, mind a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is aggályosnak tartja a rendelkezést. A magyar álláspont szerint a német szabályozás jelenlegi formájában aligha egyeztethető össze az Európai Unió egységes belső piaci politikájával, a szolgáltatásnyújtás szabadsága és a tisztességes verseny elveivel. Az intézkedés jelentős és szükségtelen adminisztratív terhet ró a tagállamok fuvarozóira, rontja e vállalkozások nemzetközi versenyképességét.

A német szabályok szerint a munkáltatóknak legalább kéthavonta bejelentést kell tenniük a kölni vámhatóságnál, be kell nyújtaniuk üzleti tervüket. Ezeknek tartalmazniuk kell a Németországban dolgozó alkalmazottak tevékenységének kezdetét, várható időtartamát és részleteit.