Atomzöld energia

Scherer Zsolt: Kulcskérdés, hogy hogyan lehet tárolni az elektromos energiát (Fotó: Varga Imre)

– Szép akváriuma van, energiatakarékos a fűtőszál?

– Sajnos nem.

– És a világítótest?

– Az már igen, viszont rendszeresen, negyedévente kiég.

– Akkor valamilyen formában itt is megvalósul a közműszabályozás. Ilyen szép akváriummal a háta mögött az atomenergiát vagy a zöldenergiát preferálja inkább?

– Mindkettőt, pontosabban a kettőt együtt.

– Miért?

– Minden villamosenergia-termelési eljárásnak megvannak a maga sajátosságai. Egyes erőművek nagyban függnek az időjárástól, míg más erőművek nem. Az egyes technológiák kiegészítik egymást. Ez az ellátásbiztonság szempontjából azért fontos, mert vannak olyan időszakok, amikor az erőművek villamosenergia-kínálata ilyen-olyan okból csökken. Ilyen volt például a helyzet idén januárban, amikor a villamosenergia-szolgáltatás rendkívül feszített volt, persze az ország ekkor is rendelkezett tartalékokkal. Ilyenkor az ember nemigen érti, hogy pontosan miről is van szó, talán kevés volt az áram? Esetleg valami más volt a probléma? Az egyik nagyon fontos tény, hogy januárban nagyon hideg volt, és felszínen bányászott lignit fagyott, ami azt jelentette, hogy a Mátrai Erőmű ellátása akadozott. Ehhez társult az egyik blokk karbantartása Pakson. Ilyen helyzetekben természetesen mindenki mondhatja, hogy nincs semmi probléma, majd veszünk áramot máshonnan, veszünk olcsó zöldenergiát. Igen ám, de télen alacsony a napsütéses órák száma, amihez ha szélcsendes időszak társul, akkor kevés a zöldenergia. Amit pedig meg lehet vásárolni, az nem zöld és nem is olcsó. Ráadásul korlátlan mennyiségben nem tudunk az országba villamos energiát behozni, a határkeresztező vezetékek kapacitása is korlátozott.

– A Mátrai Erőmű nem fontos?

– A zöldek azt szokták mondani, hogy mennyi káros anyagot bocsát ki egy szénerőmű. A rendszerben tartása viszont például azért fontos, mert magyar „üzemanyaggal”, azaz hazai lignittel megy. Visszatérve a januárra, nagyon jó és nagyon hasznos, ha minél több megújuló ener­giát használunk, de muszáj fenntartani olyan háttérkapacitást is, amely időjárástól függetlenül működik és biztosítja az ország energiastabilitását. Ezért van atomerőművünk, illetve ezért kell, hogy legyen gázerőművünk is a rendszerben.

– Milyen erőművek vannak?

– Például az alaperőművek, amelyek zsinóráramot termelnek és az év háromszázhatvanöt napján üzemelnek. A paksi atomerőmű ilyen, beindítják a blokkot, és azt csak akkor kell leállítani, ha karbantartás van. Ugyanilyen a lignittüzelés is, az erőmű folyamatosan üzemel, mert így gazdaságos a technológia. Ellenben például egy gázmotoros erőmű rövid idő alatt fel tud állni nulláról a maximális teljesítményre, ha kell. Ez utóbbiakat hívjuk csúcserőműnek.

–A fűtőanyag-ellátást hogyan oldják meg?

– A hasadóanyagot, amelyet Paks esetében használunk, egy évre előre betárolják. A lignitet folyamatosan bányásszák. A gázkitermelés és a gázimport is folyamatos. A felhasznált mennyiség nagyjából húsz százaléka hazai kitermelésű. A többi gáz, amely a hivatalos terminus technicus szerint molekuláris állapotban lép be a hazai piacra, jöjjön akár keletről, akár nyugatról, orosz eredetű.

– Akkor hálásak lehetünk a németeknek, hogy megépítették az Északi Áramlatot.

– Hogy az orosz–német együttműködés hasznos Európa számára, az egy más kérdés. Számunkra azonban sokkal fontosabb, hogy most már összeköttetésünk van a nyugat-európai gáztőzsdékhez, az ottani beszerzési forrásokhoz. Az, hogy ebben orosz gáz van, az Északi Áramlat teszi lehetővé Magyarország számára. Az a fontos, hogy immáron – a szlovák-magyar gázvezeték 2015- ös átadásával – három irányból is érkezhet gáz.

– Milyen irányban vannak még gázvezetékeink?

– Szlovéniát leszámítva minden környező országgal össze vagyunk kötve. Azonban nem minden irányban lehetséges a kétirányú szállítás, tehát az exportálás és az importálás is. Nagy probléma, hogy a horvátok visszafelé nem tudnak szállítani. Sajnos például az LNG (Liquefied natural gas), azaz a cseppfolyósítottgáz-terminál sem üzemel, de a horvát félnek előbb-utóbb meg kell építeni a kompresszorállomást, amellyel működőképes lesz a vezetékrendszer visszafelé is.

– Akkor hozzánk eddig és most is csak gáz halmazállapotú földgáz érkezett, érkezik. Annak mi az alapja, hogy a gáz fűtőértéke változó, és időnként több idő kell egy kanna víz felforralásához?

– Ez tényleg csak legenda. Ha más anyagot belekevernének a gázba, hogy hígítsák, akkor a keletkezett elegy drágább lenne, mint maga a földgáz, tehát nem érné meg vele vesződni. Levegőt nem lehet a gázhoz keverni, mert abból robbanóelegy keletkezik. Gáz és gáz között azért van különbség, de hogy fűtőértékben ne ugyanannyit fizessünk, az nem fordulhat elő. A különböző helyről származó gázok keverednek a tranzitvezetékben, így a különbségek kiegyenlítődnek. A fűtőértéket folyamatosan mérik, már csak azért is, mert a készülékeket is meghatározott fűtőértékhez kalibrálják, és ha az nem megfelelő, akkor például a kazánok nem indulnak el.

– Miből nyerik a legtöbb zöld­energiát?

– Itthon még a döntő többségét biomasszából. Azaz fát használunk fel, és ha azt nézzük, hogy elültetjük, kivágjuk, újratelepítjük, akkor igen, ez egy megújuló energiaforrás.

– Azt hinnénk, hogy a naperőművek termelik a legtöbb energiát.

– Ha a tavaly beérkezett valamennyi kérelem szerinti minden naperőmű megépül, akkor azok teljesítménye nagyobb lesz, mint most a paksi atomerőművé.

– Lefőzik Paksot?

– Kapacitásban összességében igen, ha mindegyik megvalósul.

– Mennyi Paks teljesítménye?

– Kétezer megawatt.

– Ezeknek mennyi lesz?

– Kétezer-ötszáz. Ez azt jelenti, hogy jelentősen átalakul a villamosenergia-rendszer, csökkenhet az import aránya.

– Mikorra épülnek meg ezek a napelemparkok?

– Az erőművek üzembehelyezését 2019-re várjuk. De van itt egy nagyon fontos dolog, mégpedig az, hogy beépített teljesítményről van szó. Ezért nem szabad elfelejteni, hogy a paksi erőmű az év minden napján, a nap huszonnégy órájában termel nagyjából ugyanazon a teljesítményen. Egy naperőmű viszont csak napi tíz-tizenhárom órát termel nyáron, télen meg lehet, hogy csak egy-két órát, ami ezer-ezerkétszáz kilowattórát jelent évente egy kilowatt kapacitásra vetítve. Paks termelése viszont nyolcezer-hétszázhatvanszor – ennyi óra van egy évben – kétezer-egyszáz kilowattóra. Ilyen szempontból óriási különbségek vannak a két rendszer között. A kapacitást tehát el kell választani a tényleges termeléstől, az atomnak ugyanis mindegy, hogy éjjel vagy nappal hasad tovább.

– Van arra statisztika, hogy mennyire kapták fel a háztartások a kiserőművek telepítését?

– Az utóbbi években jelentős mértékben növekedett a telepítési kedv, évente majdnem megduplázódott a háztartási kiserőművek száma. Ezek kilencvenöt százaléka napelemes.

– Mi a jövő energiája, elektromos áram vagy gáz?

– A jövőben egyértelműen növekedni fog a villamos energia jelentősége – persze kérdés, hogy miből állítjuk elő. De a kulcskérdés, és egyben jelenleg a legnagyobb probléma, hogy hogyan lehet tárolni az elektromos energiát. A háztartási napelemek által termelt villamos energia tekintetében is ez az egyik legnagyobb kihívás. A napelemek, amikor süt a nap, áramot termelnek, az energiát betápláljuk a hálózatba, és addig más erőmű nem üzemel, vagy kisebb kapacitáson működik. Este, amikor nem süt a nap, akkor viszont be kell kapcsolni egy másik erőművet, amely addig nem termelt. Pont ezért kell majd a háztartási áramtároló. Ami akkor is hasznos lesz, ha én nem termelek áramot.

– Miért?

– Az Európai Unió víziója szerint napközben is a kereslet-kínálat alakulásának megfelelően fognak mozogni az árak. Ha pedig nekem van háztartási áramtárolóm, akkor be tudom úgy állítani, hogy akkor töltse fel magát, amikor a legolcsóbb az energia. Ez a falanszteri állapot eredményezheti azt is, hogy a nagy napi ármozgás kisimul, és nem lesz különbség a napközbeni árakban. Így nem kell majd hazarohangálni délben porszívózni vagy mondjuk éjjel beindítani a mosógépet.

– Azt ma már egy mobilapplikáció megoldja

– Ha ki is tereget helyettem, akkor befizetek rá. De ez a még falanszteri jövőkép és a magyar valóság még messze vannak egymástól, ám folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk, hogyan változik a hazai háztartások helyzete, illetve a technika újításai.

– És a jövő gépkocsija elektromos lesz vagy marad robbanómotoros?

– A jelek szerint elektromos, nemhiába fejlesztenek erre az autógyárak is. De a tömegközlekedés is ebbe az irányba halad. Az persze nem mindegy, hogy miből állítjuk elő a villamos energiát, mert ha szénből, akkor az nem egy kifejezetten zöld megoldás. De ha naperőművekkel vagy a szintén emissziómentes atomenergiával teszem ezt, akkor egészen más, minden szempontból környezetbarát megvilágításba kerül az e-mobilitás kérdése.

– Az új naperőművek termelte árammal mit csinálunk?

–Az egyik felvevőpiac az elektromos közlekedés lehet.

– Hallani azt is, hogy a háztartási erőműveket meg akarják adóztatni. Miért, hiszen szépen kiveszik a részüket a zöldítésből?

– Igen, ez az álhír keltett egy kis felzúdulást. De ha már itt tartunk, azt kevesen gondolják végig, hogy akinek napeleme van, az kétszer használja a villanyhálózatot. Egyszer, amikor termeli és betáplálja a rendszerbe, egyszer pedig, amikor fogyasztanak belőle. Ennek ellenére ők nem fizetnek sem a vételezett áramért, sem pedig a rendszer használatáért. És ez, háztartási léptékben, így is fog maradni. Viszont azok, akik annál nagyobb mennyiséget állítanak elő, mint amit maguk elfogyasztanak, nos, az ő esetükben felül fogjuk vizsgálni a rendszerhasználati díjmentességet, mert az ő díjuk is nulla jelenleg. Ebben a dologban az a csavar, hogy azok fizetik a „háztáji termelők” rendszerhasználati díját, akiknek nincs is napelemük, így nem termelnek áramot.

– Ki kapja majd ezt a pénzt?

– A rendszer üzemeltetőjét, az elosztót illetik majd ezek a díjak, nem az államhoz folynak be, épp ezért nem kellene „újabb adót” kiabálni.

– Meddig lesz szükség elosztó­rendszerre?

– Valószínűleg rohamosan fejlődnek a tárolási technikák és az áramtermelés hatékonysága is nő, és akár a spájzban is lehet tárolni a befőttek mellett az akkumulátorokban villamos energiát – már csak a „tartósítást” kell megoldani. Ez a tároló persze lehet részben az elektromos autó nagy teljesítményű akkumulátora is. Na de mi történik, ha megint jön egy hideg, sötét január? Akkor leáll a háztáji termelés, és az esetleg önálló és önellátó kis szigetek bajba kerülnek. És akkor jól jön majd az elosztórendszer és az atomenergia és a hazai tüzelőanyagú szénerőmű által termelt olcsó villamos áram is.

– Milyen energiacsúcsok vannak?

– Kettő, egy nyári és egy téli. A nyári csúcsok az egyre terjedő klimatizálás miatt már megközelítik a télit, sőt volt már olyan eset is, amikor meghaladta a téli csúcsterhelést. Régen ez elképzelhetetlen volt.

– És napközben?

– A reggeli és az esti órák. Reggel kis csúcs, este újabb csúcs, ami szép lassan lecseng. Aztán este tíztől hajnali négyig tart a mélyvölgyi időszak. A napelemekkel együtt az éjszaka nekünk is marad a pihenésé.