Gazdaság

Átláthatóbbá válik a földforgalmi törvény

A jelenlegi kedvezmény kihasználható volt, a változtatással kötelező lesz kérődző állatok esetén legeltetésre alkalmas, abrakolt állatok esetén szántóterület megszerzése

Az Országgyűlés tegnap folytatta a földforgalmi törvény módosításának a vitáját. Változik a vadászkamarai törvény is, emellett fontos az állami minősítési rendszer bevezetése.

Megkezdte tegnap az agrárszabályozási módosító csomag tárgyalását az Országgyűlés, amely tizenhat törvényt változtat meg, zömében apróbb módosításokkal. Az Agrárminisztérium szerint gyakorlati tapasztalatok indokolják a változtatásokat, amelyeknek jövőre hatályba kell lépniük. Farkas Sándor, a minisztérium parlamenti államtitkára a természetvédelmi törvény változtatásáról szólva a távirati iroda beszámolója szerint közölte: pontosítják a natúrpark definícióját, a jogszabály a jövőben egyértelműsíti, hogy a miniszteri hozzájárulás a névhasználathoz nem eredményez új természetvédelmi területet. Változik a vadászkamarai törvény is, a jövőben a kamara által kiállított vadászjegy és engedély ellenértéke nem minősül igazgatási szolgáltatási díjnak, mert azt nem hatósági szolgáltatásért fizetik, a bevételt pedig a kamara az államtól átvett feladatainak ellátására fordíthatja.

Az élelmiszerlánc-biztonság kérdéséről szólva az állam küldetésének mondta a minőség javítását, a legnagyobb veszélynek pedig a termékhamisítást nevezte. Farkas Sándor a hazai piac védelme és a minőségi élelmiszerek exportjának növelése érdekében tartotta szükségesnek állami minősítési rendszer bevezetését, és mint mondta, az ellenőrzések száma csökkenthető azzal, ha bővül az állami monitoringrendszer. Az erdőtörvény is változik, lehetőséget biztosítva az évtizedekkel ezelőtt megkötött és hamarosan lejáró megbízási szerződések meghosszabbítására másfél évvel, hogy a mintegy kétszázezer hektárnyi erdő tulajdonosai felkészülhessenek az új szerződések megkötésére.

A Ház tegnap kormányoldali támogatás és az ellenzéki képviselők kritikája mellett folytatta a földforgalmi törvény módosításának vitáját. Fazekas Sándor (Fidesz) a földforgalmi törvényről szólva úgy fogalmazott: az bevált, a célokat nagyrészt sikerült elérni. Hasznos, hogy a földbizottság külön jogosítványokat kap, mert így a gazdatársadalom dönt a földügyekről. Az új eljárási rendben a kormányhivatalhoz lehet fordulni, és a bíróság is utasíthat – tette hozzá.

Apáti István független képviselő teljességgel elfogadhatatlannak nevezte az előterjesztést. Kifogásolta, hogy extrém mértékben növekszik az agrárkamara súlya, amely szerinte a döntéshozatalt akár politikailag motiváltan is meghozhatja. Ander Balázs (Jobbik) úgy fogalmazott: a Fidesz földesúri rendszere korlátlan hatalomra tesz szert a magyar vidéken. Farkas Sándor közölte: a jelenlegi kedvezményt sokan csalárd módon kihasználták, és olyan földek megszerzésével próbálkoztak, amelyek nem alkalmasak az általuk tartott állatok eltartására – mutatott rá. A módosítással kötelező lesz kérődző állatok esetén legeltetésre alkalmas, abrakolt állatok esetén szántóterület megszerzése. A földforgalmi törvény általános vitájának lezárása után a parlament áttért az agrárgazdaság versenyképességének erősítését szolgáló törvénycsomag tárgyalására. Az Országgyűlés törvénymódosítást fogadott el arról, hogy a turisztikai szálláshely-szolgáltatóknak a jövőben digitális úton kell közölniük a vendégéjszakákról szóló kötelező statisztikai mutatóikat. A képviselők a kormány kezdeményezésére 68 paragrafusban módosították a közbeszerzési törvényt. Ugyancsak törvénybe iktatták a „paragrafusféket”, amely újraszabályozta a cégvezetők eltiltásának szabályait kényszertörlés esetén.


Elfogadta a Ház a tavalyi zárszámadást

A magyar gazdaság 4,1 százalékkal növekedett 2017-ben – tartalmazza a múlt év zárszámadása, amelyet 119 igen szavazattal 59 nem ellenében fogadott el az Országgyűlés. Az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya a bruttó hazai termék 2,2 százalékában teljesült. Az államadósság 2017-ben 71,3 százalékra mérséklődött. A gazdasági növekedés gyorsulásához szinte minden ágazat érdemben hozzájárult, a legnagyobb mértékben az építőipar nőtt. Tavaly több mint 8500 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. A növekedés másik pillére a 4,7 százalékkal bővülő fogyasztás volt. Mint arról a távirati iroda beszámolt, a bruttó havi átlagkereset 297 ezer forintra emelkedett. A családi adókedvezmény figyelembevételével számolt nettó reálkeresetek 10,1 százalékkal növekedtek. Tavaly 2571 milliárd forint uniós költségvetési támogatás jutott a kedvezményezettekhez. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya 1314 milliárd forintban, a központi alrendszer hiánya 1833 milliárd forintban teljesült. (PGI)