Átláthatatlanok a közbeszerzések Koszovóban

Ördögh Tibor: Jelentős a külföldiek részaránya az államadósságban (Fotó: MH)

A Transparency International felmérése alapján a 95. helyen áll Koszovó a világ 176 államát vizsgáló összehasonlításban, így mindegyik nyugat-balkáni ország megelőzi és jobb helyen végzett a korrupció észlelése szerint – mondta el lapunknak Ördögh Tibor egyetemi adjunktus, az „Európaizáció a Balkánon” Ludovika Kutatócsoport vezetője. A legfontosabb problémát a korrupció elleni küzdelem intézményi átfedései jelentik, a gyakorlatban több szervezetnek is feladata a visszaélések felszámolása. A feladatok megoszlanak az államfő által vezetett Antikorrupciós Tanács, a Korrupcióelleni Ügynökség, a 2007-ben felállított különleges ügyész antikorrupciós munkacsoportja, a korrupciós ügyeket koordináló hat alapvető ügyészség és a Pristina-iroda, továbbá az EULEX között. A rendőrség és az ügyészség között is korlátozott az együttműködés ezen a téren. Gyakori problémát jelent, hogy az ügyeket az ügyészség nem megfelelően tárja fel, illetve a vádiratok elkészítése sem tökéletes, így a bíróságok nem megfelelő ítéleteket hoznak. Az államügyész nem rendelkezik kezdeményezési jogkörrel, illetve nem áll rendelkezésére megfelelő erőforrás sem a munkája hatékony végzéséhez. A koszovói Korrupció­elleni Ügynökség a jogi szabályozás hiá­nyossága miatt nem rendelkezik nyomozati hatáskörrel, így leg-gyakrabban csak a nyilvánossághoz fordulhat a feltárt eredményekkel, mivel a rendőrség nem minden esetben működik függetlenül és végzi el a valódi nyomozásokat – magyarázta Ördögh Tibor.

A bíróságok előtti korrupciós ügyek száma drasztikusan visszaszorult, 2009-hez viszonyítva csaknem egyharmadára csökkent 2012-re, ebben a rosszul előkészített vádiratok játszottak szerepet, illetve hogy a bonyolult ügyeket nem teljeskörűen tárták fel. A visszaesés a nemzetközi polgári igazgatás kivonulásával párhuzamosan zajlott. Egy 2013-as felmérés szerint a koszovói polgárok hetvenöt százaléka vélte úgy, hogy a politikai pártok korruptak, a térségből Koszovótól rosszabb eredményt ért el Bosznia-Hercegovina hetvenhét százalékkal, és Szerbia nyolcvan százalékkal.

Az egyik kardinális problémát a közbeszerzések átláthatatlansága okozza, mivel többeket bennfentes információkkal juttatnak előnyökhöz a pályázatokon, míg más vállalatok ezen információk hiányában nem indulnak el. A másik problémát az igazságszolgáltatási rendszerben érzékelhető visszaélések jelentik, ugyanis tízből négy koszovói számolt be arról, hogy adott már kenőpénzt ezen hatalmi ágat képviselő személynek. A rendőrség esetében a koszovóiak negyede számolt be arról, hogy vesztegetett már meg rendőrt. Tavalyelőtt decemberben ötvenkilenc rendőrt tartóztattak le korrupció gyanújával, közülük harminc ellen feljelentést tett az ügyészség. Hasonló adatokkal találkozunk a helyi önkormányzatok esetében, ahol tízből három koszovói adott már pénzt vagy ajándékot valamilyen hivatalos ügye elintézése érdekében – magyarázta a szakértő. Gondot jelent az adóelkerülés is, 2016 végén került napvilágra, miszerint több nagy koszovói vállalat manipulálta a könyvelését éveken át és politikai kapcsola­taik megvédték őket a felelősségre vonástól. A vámtisztviselőkkel kapcsolatban a vállalatok egyharmada megjegyezte, hogy visszaéléseket fedeztek fel, de csak öt százalékuk számolt be valódi pénzkövetelésről a vámhatóság képviselői részéről.

Koszovó továbbra is Európa harmadik legszegényebb országának számít, hiába emelkedett az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) a 2000-es 1088 dollárról 2016-ra 3641 dollárra. A reál GDP 2008 és 2016 között átlagosan 3,4 százalékkal nőtt. A növekedést elsősorban a háztartások és a kormányzat fogyasztása vezérelte, ami 2,8 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, amelyet a jelentős hazautalások és a külföldi segélyek áramlása is segített. A GDP-növekedés 2016-ban 3,4 százalékra emelkedett, míg az infláció 0,3 százalékos volt. A nem kereskedelmi ágazatok uralják a gazdaságot és a foglalkoztatást Koszovóban. A szolgáltatások a gazdaság legnagyobb ágazatát képviselik, a GDP 54 százalékát adják. Az ipar a GDP 16 százalékához járul hozzá, a mezőgazdaság aránya továbbra is viszonylag nagy, a GDP 11 százaléka. A költségvetési hiány 2016-ban a GDP 1,3 százalékára csökkent. Az államadósság alacsony, bár az utóbbi években gyorsan növekszik, becslések szerint a GDP 14,6 százalékát jelentette 2016-ban.

Az államadósság fele külső partnerek felé áll fenn, elsősorban nemzetközi pénzintézetek irányába – mondta Ördögh Tibor. Koszovóban a 2017. év harmadik negyedévében 4,4 százalékos GDP-növekedést könyveltek el az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva. Az IMF előrejelzése szerint a 2017-es évet az ország 3,5 százalékos, míg a Világbank szerint 3,9 százalékos GDP-növekedéssel zárhatta. A legrosszabb gazdasági mutató a magas munkanélküliség, melynek aránya a fiatalok körében meghaladja az ötven százalékot – mondta el a Magyar Hírlapnak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa.