Athénban folytatódnak a tárgyalások

A görögök, ha nehezen is, de elfogadták, hogy a hitelezők képviselői országukban tárgyaljanak (Fotó: Reuters - Yiannis Kourtoglou)

Folynak az előzetes egyeztetések, és a kormányon belül is folyik a vita arról, hogy milyen módon tárgyaljanak az új, immár harmadik mentőprogramról – közölte Jorgosz Katrúgalosz görög munkaügyi miniszter a Skai athéni tévének. A pénzügyminisztérium a napokban többször is jelezte, hogy július 24-től, péntektől egyeztetnek a nemzetközi hitelezők szakértői Athénban a görög kormány képviselőivel a csaknem 86 milliárd euró összegű segélycsomagról. Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap képviselői viszont – biztonsági megfontolásokra hivatkozva – pénteken közölték, hogy addig nem kezdődhetnek el a hivatalos tárgyalások az új hitelprogramról, amíg a megfelelő helyszínt meg nem találják Athénban. Szombaton az athéni pénzügyminisztérium egyik névtelenül nyilatkozó tisztségviselője azt mondta, hogy várhatóan ma kezdődnek meg a tárgyalások, de rá néhány órára egy kormányilletékes már úgy nyilatkozott, hogy a szakértői szintű hivatalos tárgyalások kezdetének időpontját keddre tűzték ki, és a hitelezők delegációinak vezetői csak néhány nappal később érkeznek a városba – adta hírül a távirati iroda.

Katrúgalosz közlése szerint Evklídisz Cakalotosz pénzügyminiszter, más kormánybeli kollégáival együtt, valószínűleg személyesen fog tárgyalni a hitelezők szakértőivel, s ettől korábban elzárkózott az Alekszisz Ciprasz vezette baloldali kormány. „Ehhez a ponthoz érve kötelességünk tárgyalni. A pénzügyi összeomlás kilátásaival szembesülve rákényszerültünk a kompromisszumra” – fogalmazott a munkaügyi miniszter.

A görög pénzügyminisztérium augusztus 20-ra le akarja zárni a tárgyalásokat, amikor is több mint 3,3 milliárd eurót kell visszafizetni az EKB-nak. A hitelezők augusztus 12-13-át emlegették mint a megállapodás megkötésének céldátumát.

Eközben megakadt a görög repülőterek privatizációja a Handelsblatt beszámolója szerint. A frankfurti repülőteret is üzemeltető német Fraport görög partnerével tizennégy görög repülőteret vásárolna meg. Tavaly novemberben már úgy tűnt, a görög privatizációs társaság, a HRDAF zöld utat ad, az új görög kormány azonban leállította a repülőterek értékesítését, a hitelezőkkel kialkudott harmadik mentőcsomaggal kapcsolatos tárgyalások miatt végképp leállt a folyamat. Egyelőre ugyanis nem világos, milyen módon és milyen feltételekkel privatizálják a görög vagyon egy részét, amelynek eladásából a tervek szerint ötvenmilliárd euró folyhat be. A Fraport tizennégy repülőteret, köztük a második legnagyobb görög város, Szaloniki, valamint Kréta, Rodosz, Míkonosz és Szantorini repterét is megszerezné. A görög infrastrukturális ügyekért felelős miniszter a múlt héten újra támadta a görög repülőterek eladását. Véleménye szerint Európában sehol máshol nem fordult még elő, hogy a nyereségesen működő, nagy utasforgalmú repülőtereket privatizálják, miközben a veszteséges repterek üzemeltetése továbbra is az állam feladata. A miniszter szerint ez a fajta eljárás egy gyarmattal megtörténhet, de nem egy európai uniós tagországgal.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter támogatja a közös euróövezeti pénzügyminiszter és a külön euróövezeti adó gondolatát – írta szombaton megjelent számában a Der Spiegel című német hírmagazin, amely szerint Angela Merkel kancellár „kétkedve” viszonyul az elképzeléshez. Francois Hollande francia államfő a napokban az euróövezeti gazdasági kormány felállítására tett javaslatot, Brüsszelben és Berlinben pedig az euróövezet adókivetési jogának megteremtéséről készülnek tervek, amelyek megvalósítása „tabudöntés” lenne, mindennek „vesztese” pedig Angela Merkel kancellár lehet – számolt be erről a távirati iroda. Az Európai Unió polgárai az integráció előrehaladtával megszokták, hogy a közösségi szintre, Brüsszelbe helyeznek nemzetállami döntési jogköröket, kompetenciákat, de az adókivetés jogának kérdésétől még a legelkötelezettebb uniópártiak is visszariadtak, és azt mondták, hogy ennek a jognak inkább a tagállamoknál kell maradnia, mert a polgárok nem fogadnak el semmi más megoldást. A görög válság viszont változást hozott ezen a területen is, terjed az a nézet, hogy nem zsarolhatna valamely kormány más tagállamokat, ha a bevételek és kiadások legalább egy részét központilag kezelnék, és ennek révén az Európai Bizottság végre önálló gazdaságpolitikát folytathatna, például az egész közösségben csökkenthetné az adókat, ha romlik a gazdasági helyzet. „Készen állunk arra, hogy komolyan megvitassuk ezeket a kérdéseket” – mondták a Der Spiegelnek illetékesek a berlini pénzügyminisztériumban.