Aktívabb térségünkben az EBRD

Lentner Csaba: A zöldgazdaság támogatása fokozhatja az unió sikerét (Fotó: Hegedüs Róbert)

Az elmúlt évtizedekkel összevetve az EBRD üzletpolitikája jelentős átalakulásokon megy keresztül. A bank tevékenységének súlypontjai egyrészt igazodnak az Európai Unió, az Európai Központi Bank azon új törekvéseihez, amelyekkel a 2007–2008-ban bekövetkezett válság negatív hatásait közvetlen eszközökkel kívánják csökkenteni – mondta lapunknak Lentner Csaba közgazdászprofesszor. Hozzátette: ezekre az Európai Unióban és intézményeinél hosszú ideig nem volt hajlandóság és bátorság. Emiatt az európai válságkezelés fázis késett, ennek következménye az euró­zóna máig tartó krízise. Az EBRD 2017-ben összesen 9,7 mil­liárd eurót juttatott hitelek és befektetések formájában működési térségének, és ez éves rekord. A bank egy évvel korábban 9,4 milliárd, két éve 8,85 milliárd euró finanszírozással támogatta tevékenységi régióját. A bank Magyarországnak tavaly öt finanszírozási programra 118 millió eurót folyósított.

Másrészt figyelemre méltó a posztszovjet térség országai irányába megnyilvánuló egyre erősebb aktivitása, ami merőben más tartalmú, mint az évtizedekkel korábbi – magyarázta a professzor. Szomorú tény volt, hogy a rendszerváltó 1990-es évtizedben az EBRD meglehetős szelektivitást tanúsított a kelet-közép-európai térség irányába, mely mára tovatűnni látszik – hangsúlyozta Lentner Csaba. Az 1990-es években ugyanis a belső rezidensek tulajdonába került privatizált társaságok EBRD-hitelezése meglehetősen akadozott. Magyarországon például a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében privatizált vállalkozások csak elvétve számíthattak hitelre a londoni EBRD-től – emlékeztetett a közgazdászprofesszor. Mára azonban a zöldgazdaság fejlesztése, versenyképes iparágak támogatása egyaránt fokozhatja az Európai Unió mint közösség és az egyes nemzetgazdaságok sikerét. A teljesíthető hitelek (NPL) arányának mérséklése, EBRD által megfinanszírozása a gazdaság és a hitelpiac fellendülését hozhatja Európa rajtunk kívüli országaiban. Nekünk magyaroknak ezzel kevés problémánk van már, hiszen az ország a 2013. évi tizenöt százalékos arányról mára már négy százalékra építette le a nem teljesítő kereskedelmi hitelei arányát, míg a görögöknél a 2013. évi harminc százalék napjainkra már negyvenöt százalékra emelkedett.