Gazdaság
Ahol a test, a lélek is jóllakik
A Békéscsabai Nagytemplom Közép-Európa legnagyobb evangélikus szentélye, orgonája országos hírű
Hamisítatlan magyar város Békéscsaba, ám az odaérkezők, ha figyelmesen szemlélődnek, a sok hazai hagyomány mellett szlovák jellegzetességeket is felfedezhetnek. Fel-felbukkannak a szlovák építési jellegzetességként ismert „podsztyenás”, azaz előtornácos lakóházak. A Szlovák Tájház állandó kiállításán pedig a 19. század közepén élt módos parasztok életébe lehet bepillantani.
Munkácsy múlt századi otthona
Szoros kötődése volt Békéscsabához hazánk nagy művészének, Munkácsy Mihálynak. Az árva gyerekként itt nevelkedett világhírű festő munkáit a Munkácsy Emlékházban és a Munkácsy Mihály Múzeumban is megcsodálhatja az érdeklődő turista. A város múzeumpártoló vezető testülete a tekintélyessé nőtt gyűjtemény – amely kiterjedt a régészet, a néprajz, a képzőművészet, a történeti emlékek, a numizmatika, az iparművészet, a természetrajz, valamint a paleontológia területére – számára 1910-ben új „lakhelyet” terveztetett Wágner József helyi építésszel. A neoklasszicista épületet – amely ma is a múzeum otthona – 1914-ben avatták fel. A múzeumot a nagy realista festőről, Munkácsy Mihályról nevezték el. Az intézménynek jelenleg csaknem százhetvenezer régészeti, tízezer néprajzi, ötezer-ötszáz képzőművészeti, négyezer-ötszáz történeti és több ezer természettudományi műtárgya van. Történelmi adattára harminchétezer tételt mondhat magáénak, és mintegy ötvenezer felvételből álló fotótára is jelentős.
A múzeum legfontosabb műtárgyai között tartják számon a Munkácsy Mihály-relikvia gyűjteményét: személyes használati tárgyait, az életéről, műveiről, modelljeiről készült fotókat, az írásos dokumentumokat. Ezek mellett természetesen a festményeit, a magyarországi szlovákok és románok hagyományos kultúrájának emlékeit, valamint a madártani gyűjteményt is.
Munkácsy Mihály születésének 150. évfordulóján, 1994-ben nyílt meg Békéscsabán a nagy magyar festő emlékháza abban a gyönyörű, nyolcszobás kúriában, amelyet a rokonai építtettek az 1840-es években. Az árva Lieb gyerekek közül Mihály húga, Gizella nevelkedett e házban Steineréknél. Miska pedig sokat vendégeskedett náluk nevelőapjával, Reök Istvánnal. Gyermekévei utolsó boldog pillanatait töltötte e falak között. Életével dokumentumok és fénymásolatok segítségével ismerkedhet meg az odalátogató, munkásságáról pedig huszonegy eredeti alkotásából – köztük vázlatok, tanulmányalakok, szalonképek, portrék – lehet átfogó képet kapni. Steinerék után az Omaszta család lakta a házat majdnem száz éven keresztül. Bútoraikat, tárgyaikat megőrizte az evangélikus egyház, az ezekből összeállított szobabelsők betekintést nyújtanak a századforduló Békéscsabájának kisnemesi, polgári világába.
A békéscsabai Nagytemplom Közép-Európa legnagyobb evangélikus szentélye. Itt található Magyarország egyik legnagyobb evangélikus orgonája. A kiváló akusztikájú templomban rendszeresek a komoly- és modern zenei koncertek.
A kolbász fővárosa
Krajcsó kolbász
Az igényes kulturális élmények után a Békéscsabára látogatók számára ínyencségeket is ajánl a város. Idén az iskolai őszi szünet idején, október 28-tól 31-ig tartó időszakra szervezték a városban a kolbászfesztivált a Városi Sportcsarnokban és környékén. Az immáron csak a kolbász fővárosaként számon tartott Békéscsabán a fő attrakció évről évre a csabai vastagkolbász.
A Csabai Kolbászfesztivál idén a huszadik, jubileumi alkalommal arra vállalkozik, hogy a település hagyományaiban emblematikus szerepet betöltő disznótartás, feldolgozás, kolbászkészítés köré olyan igényes, sokrétű programot biztosítson, amely a négy nap alatt több mint százezer bel- és külföldről érkező vendégnek, de a helyieknek is emlékezetes, maradandó élményt nyújthat. A legismertebb és legnépszerűbb programelem a szombati kolbászgyúrás, amelyre az idén hétszázötven csapat nevezett. A gasztronómiai élmények mellett szakmai rendezvények és számtalan szórakoztató program, koncertek színesítik a fesztivált.
A csabai kolbászt 2013-ban emelte a Hungarikumok Gyűjteményébe a Békéscsabai Települési Értéktár. A sajátos húsétel egyediségét elsősorban a bőségesen adagolt fűszerpaprika adja. Íze jellegzetesen „csabai”, szép, harmonikus kolbászíz, amelyben csak a paprika aromája és csípőssége az uralkodó. A csabai kolbászba viszont nem tesznek borsot. Az igazi csabai a vastagkolbászt jelenti, amelyet más vidékeken élők szaláminak neveznek.
A csabai kolbász születésének története homályba vész, annyi azonban bizonyos, hogy már a két világháború között annyira kedvelt volt, hogy a termelők védjeggyel védték a hamisítás ellen. A csabai kolbász készítése ma is élő néphagyomány Békéscsabán. Mind a mai napig családok százai készítenek kolbászt házilag. A receptúra és a kolbászkészítés, valamint az ahhoz kapcsolódó szokások generációk óta öröklődnek apáról fiúra. Az elmúlt években a csabai kolbászfesztivál hatására és az ösztönző szabályozásnak köszönhetően újjáéledt a kistermelés is.
Bő másfél éve, 2015 januárjától a Csabai Rendezvényszervező Kft. által üzemeltetett fesztiválházban a híres kolbászt már „élő kiállításokkal” tarkítva is megismerheti az érdeklődő. A fő cél a földrajzi területvédelem alatt álló csabai kolbász mint hungarikum népszerűsítése, bemutatása a régióban egyedülálló attrakcióként egy több mint ötszáz négyzetméteres épületben és annak az udvarán. A rendezők kolbászkészítéssel, disznóölésekkel, hagyományőrző kolbászkészítő-oktatással, valamint állandó kiállítással szeretnék egész évben fenntartani az érdeklődést a kolbász és a kolbászfesztivál iránt.
Disznóvágás élőben, virtuálisan
A Szlovák Tájház állandó kiállítása a 19. századi módos parasztok életét mutatja be
A békéscsabai disznótornak mint hamisítatlan magyarországi szokásnak – amely András-naptól a farsang végéig tartott – évszázados hagyománya van. Az eseményhez az evés-ivás mellett számtalan, a közösségre, családra jellemző szokás is kapcsolódik. Az érdeklődők számára nyilvános, egész napos programban felidézik a régi idők disznóvágását, a vendégek megkóstolhatják a frissen elkészült „disznóságokat”, amikből kis kóstolót is vihetnek magukkal. A böllér és segédei a vendégek előtt szúrják le a disznót, majd a disznóvágás hagyományos műveletei kezdődnek. Pörzsölés, kaparás, tisztítás, darabolás, ízesítés, töltés. A vállalkozó kedvűek kötény ellenében részt vehetnek a munkálatokban. Kiváló csapatépítő program családoknak, munkahelyi, baráti társaságoknak, iskolásoknak a szezonon kívüli időszakban is.
Békéscsaba méltán híres gasztronómiai és kulturális fesztiváljainak színvonalas lebonyolítására ideális helyszínt biztosít a Csaba Park 2800 négyzetméteres csarnoképülete. A rendezvénycsarnok körül további fesztiválsátrak felállítására van lehetőség, így nagyobb fedett fesztiválterület biztosítható a vendégek számára. A kapcsolódó Kolbászmúzeum kiállítótere a kolbászkészítés történetét, tradicionális eszközeit mutatja be modern, interaktív eszközökkel. A Kolbászudvarban lévő látványkolbász-műhelyben nyomon követhetők a sertésfeldolgozás és a kolbászkészítés korunkban alkalmazott eljárásai, sőt lehetőség nyílik arra is, hogy interaktív módon akár a látogatók is bekapcsolódjanak a kolbászkészítés folyamatába, vagy részesei lehessenek egy hagyományos disznótornak.