Adófűszer

„A csoportos társasági adóalanyiság az idei év egyik jelentős újítása” (Fotó: Hegedüs Róbert)

–  Ön az év adótanácsadója. Meg tudná mondani, kiből lesz jó adószakember?

–  Abból, aki rugalmasan képes alkalmazkodni a folyamatosan változó szabályokhoz. Úgy vélem, hogy egy jó adószakembernek egyszerre kell lennie jó jogásznak, jó közgazdásznak és jó pszichológusnak. Különös számomra, hogy nagyon kevés jogász választja manapság ezt a pályát, talán amiatt, mert megrettennek az adózást jellemző sok számtól. Pedig éppen ez benne a kihívás és ez okozza a különlegességét. Ez benne a fűszer.

–  Sűrűn jelentkezik szakmai megmérettetésekre?

–  Igen, mert szeretek versenyezni. Ennek oka a régi sportolói múltamból ered, ugyanis közel tizenkét évig versenyszerűen birkóztam. Talán éppen ezért kedvelem leginkább az adópereket. A perekben ugyanis szintén két fél küzd meg egymással és a bíró dönti el a tusát. Megvan tehát minden olyan benne, mint anno a birkózószőnyegen: győztes, vesztes, bíró, kis szerencse, izgalom. Alapvetően a páromnak köszönhetem, hogy jelentkeztem erre a versenyre, mivel ő hívta fel rá a figyelmemet. A verseny kétfordulós szakmai megmérettetés volt. Az első forduló egy online tesztsor volt, amelyet tudomásom szerint több százan töltöttek ki. Közülük választották ki a legjobb hat-nyolc főt, akiket behívtak a döntő fordulóra, ami egy írásbeli és egy szóbeli részből állt. Az írásbeli rész főként kifejtős és számolós kérdéseket tartalmazott, és semmilyen segédanyagot nem lehetett használni. A szóbeli rész során a zsűri tagjaival beszélgettünk az írásbeli részről és a közelmúltbeli adóváltozásokról.

–  Mikor tudta meg, hogy esélyes?

–  Januárban értesítettek, hogy az első fordulót sikerrel vettem, így szeretettel várnak a második fordulóban. Aznap azonban éppen vizsgáztam, de az egyetem jóvoltából el tudtam menni a versenyre (és utána kellett megírnom a vizsgát). Amikor megláttam a hat-hét oldalnyi írásbeli feladatsort, hirtelen megdobbant a szívem, mert csupa olyan kérdés volt, amelyre sejtettem a választ. Ekkor éreztem először azt, hogy lehet esélyem. A versenyben a legnagyobb kihívás az volt, hogy igazából nem lehetett rá felkészülni. Mégsem lehet az összes adójogszabályt átolvasni a verseny előtti éjszakán. Éppen ezért folyamatosan kell az adójogot tanulni, és hosszú-hosszú idő elteltével mindez egyszer csak beérik. Én ebben bíztam a leginkább.

– Hogyan épül fel az ügyfélkörük?

–  Ügyfélportfóliónk az utóbbi években kicsit átalakult, főként hazai közép- és nagyvállalatoknak dolgozunk, de megtartottuk azt a vonásunkat, hogy szívesen segítünk kisvállalkozásoknak és magánszemélyeknek is. Az előttünk álló kérdést minden esetben igyekszünk az ügyfelünk szempontjából megérteni és a számára legelőnyösebb megoldást kidolgozni. Továbbá mindig azon vagyunk, hogy az adott kérdés összes vetületét körbejárjuk és komplex megoldást adjunk az ügyfelünk számára.

–  A hazai gazdasági szervezetek nagyobb része mégis kis- és középvállalkozás.

–  Igen, ez igaz. Úgy gondolom, hogy a közelmúltbeli adóváltozások is alapvetően nekik kedveznek, különösen vidéken, hiszen itt komoly támogatásokat is igénybe vehetnek. Megítélésem szerint a jelenlegi adókörnyezetünk kifejezetten versenyképes régiós összehasonlításban a maga kilencszázalékos társasági adójával. Az áfa mértéke ugyan a legmagasabb az Európai Unión belül, de az a vállalkozásokat nem érinti, hiszen az áfa csak átmenő tétel, és nem költség egy vállalkozás számára. Továbbá a kisadózók számára további alternatívák is léteznek, például a kata, azaz a kisadózó vállalkozások tételes adója, amelyekkel további adóforintok spórolhatók meg.

–  A vállalkozások az adóügyekkel kell „megküzdeniük”, de vajon milyen kihívásokkal kell szembe nézniük az adószakértőknek?

–  A mi szakmánkban is munkaerőhiány tapasztalható jelenleg. Sokan ugyanis külföldi intézményeknél helyezkednek el, többen választják a közigazgatást, és sajnos egyre többen pályaelhagyókká válnak. Emellett talán minket érint leginkább az informatikai fejlődés, és minket riogatnak leggyakrabban, hogy a munkánk a jövőben feleslegessé válhat. Éppen ezért nyitott szemmel kell járnunk és keresni kell azokat a lehetőségeket, ahol a munkánkat segítheti a számítógép és a mesterséges intelligencia. Számtalan olyan szoftver létezik már jelenleg is, amely a jogi munkát nagymértékben megkönnyíti, illetőleg némely esetben ki is váltja. Attól nem félek, hogy az emberi jogi munkát teljesen le fogja váltani a számítógép, különösen az olyan területeken nem, mint az érvelés (pereskedés).

–  Mire számíthatnak idén az egyéni vállalkozók?

–  Nyolcmillió forintról tizenkettőre emelték idén az alanyi áfamentesség határát. Ez azt jelenti, hogy hozzáigazították az alanyi áfamentesség határát a kata bevételi határához. Éppen ezért arra számítok, hogy idén még inkább megugrik a katás egyéni vállalkozók száma. Egyetlen tényező van, amely visszafoghatja a kata térhódítását: az úgynevezett munkaviszonyos vélelem. Ha ugyanis éves szinten nettó egymillió forintnál magasabb összeget számláz egy katás egyéni vállalkozó a megbízójának, akkor a törvény munkaviszonynak tekinti az adott jogviszonyt. Ez a munka­viszonyos vélelem azonban megdönthető, bár a törvényi szempontrendszer több helyen kifogásolható. Ha ezen a szabályon alakítana a jogalkotó, biztos vagyok benne, hogy még többen választanák a katát. Ezzel együtt fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a katások időben kezdjék el az öngondoskodást, mert a havi ötvenezer forintos adó ellenében túl sok állami pénzbeli juttatásra (például nyugdíj) nem számíthatnak.

–  A kata mellett evára már nincs is szükség?

–  Az evát tulajdonképpen befagyasztották 2018. december 31-én. Akik ekkor még benne voltak, azok maradhattak a hatálya alatt, de más már nem választhatja. Valójában mióta az eva kulcsát 37 százalékra emelték, már nem igazán éri meg választani. A kata és a kiva, azaz a kisvállalati adó vonzóbb adónem.

–  Mit emelne ki az idei adóváltozások közül?

–  Talán a csoportos társasági adóalanyiság bevezetését. Ez egy teljesen új jogintézmény a magyar adójogban. Lényege, hogy bizonyos kapcsolt vállalkozások (minimum 75 százalékos szavazati jog) választhatják, hogy egy társaságiadó-alannyá válnak. Így öt, hat vagy akár tíz entitás egy adóalannyá válik és egyetlen társasági adóbevallást nyújt be, illetve egyszer fizet társasági adót. Hatalmas előnye, hogy a csoporttagoknak az egymás közötti ügyleteikről nem kell transzferár-dokumentációt készíteniük. Nagy könnyebbség ez, nem csoda, hogy nagyon nagy volt az érdeklődés az új jogintézmény kapcsán. Aki azonban idénre szerette volna választani, sajnos már lecsúszott róla, legközelebb november 1-jétől november 20-ig lehet választani a következő, 2020-as adóévre.