Gazdaság

Ab: közpénz az MNB alapítványoknak adott pénz

Alkotmányellenes a jegybanktörvény adatnyilvánossággal kapcsolatos módosítása

Alkotmányellenes az MNB-ról szóló törvény adatnyilvánossággal kapcsolatos módosítása - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) Ennek értelmében publikus adatnak számít, mire költi az MNB a jegybanki alapítvány pénzeit. A postatörvény új verzióját viszont átengedte az Ab.

A jegybanktörvény módosítása kapcsán az Ab a köztársasági elnök érvelésével összhangban megállapította: alaptörvény-ellenes az MNB alapítványai, illetve kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságai által kezelt adatok megismerését korlátozó törvényi szabályozás, és a visszamenőleges hatályba léptető rendelkezés.

 Az Ab kiemelte: a jegybank közfeladatot lát el, kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik. Továbbá csak feladataival összhangban hozhat létre gazdasági társaságot, alapítványt, így az általa nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénz jellegét.

Harminc évig titkosította volna az adatokat az MNB

A jegybanktörvény vitatott módosítása többek között rögzítette azt, hogy a Monetáris Tanács, a Pénzügyi Stabilitási Tanács, és az igazgatóság döntéshozatali eljárásai során készített, rögzített, az alapvető feladat ellátásával kapcsolatos döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított harminc évig nem nyilvános, ezen határidő alatt - sem a döntés meghozatalát megelőzően, sem azt követően - a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére vonatkozó igény nem terjeszthető elő.

Az Országgyűlés március elején módosította a jegybanktörvényt és a postai szolgáltatásokról szóló törvényt, az államfő azonban mindkét módosítást előzetes normakontrollra megküldte az Ab-nek, ennek nyomán született meg csütörtökön az Ab két határozata.

Nem alkotmánysértő a posta szolgáltatásokról szóló törvény

A másik ügyben az Ab elutasította az államfőnek azt az indítványát, amely a Magyar Posta és vállalatai által kezelt adatok nyilvánosságával kapcsolatos törvénymódosítást támadta, így azt a jogszabályt Áder Jánosnak haladéktalanul ki kell hirdetnie.

Az Ab arra hívta fel a figyelmet, hogy a módosítás a postai adatok vonatkozásában egyrészt főszabállyá teszi a nyilvánosságot, másrészt a jelenlegi korlátozó szabályozást pontosítja, és a posta, illetve vállalkozásai üzleti titkainak védelmében olyan nyilvánosságkorlátozást tesz lehetővé, amit az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény is megenged.

Az Ab szerint a vizsgált törvény sem a hatályba lépését megelőzően, sem az azt követően benyújtott közérdekű adatigénylésekkel összefüggésben nem tekinthető hátrányos módosításnak, valójában bővíti a megismerhető adatok körét, ezért nem alaptörvény-ellenes. Annak megítélése már a rendes bíróságok feladata, hogy egy-egy konkrét adat nyilvánosságra hozatala, megismerése az üzleti tevékenység szempontjából aránytalan sérelmet vagy indokolatlan előnyt okoz-e.

Pártreakciók

kormányinfo
megerősíti az átláthatóság pozícióját Magyarországon a jegybankról szóló döntés. 

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint hivatalossá vált, hogy a Fidesz lopni akart az MNB-törvénnyel. "Kifejezetten arról alkottak törvényt, hogy a saját zsebükbe tehessék a sokak adóként befizetett közös vagyonát" - fogalmazott Molnár Csaba, a párt ügyvezető alelnöke. A DK szerint az Orbán-kormány bukása után minden egyes fideszes képviselőnek felelnie kell majd, amiért igent mondott az MNB-törvényre.

A  jegybankelnök pozíciója tarthatatlanná vált, miután minden létező jogi fórum megállapította, hogy az MNB kizárólag közpénzt kezel. Matolcsy György viszont azt állította, hogy a jegybanki eredmény nem közpénz, hanem a nemzeti banké  vélekedett Pápa Levente, az Együtt alelnöke.  "Aki ennyire nem érti a saját maga által vezetett intézmény működését, vagy ekkora csalást akar elkövetni, annak távoznia kell" - fogalmazott.