A vasi megyeszékhely is elérhető autóúton

– Mikor nyílik meg a forgalom előtt a régóta várt M86-os autóút?

– A még épülőfélben levő, utolsó 35 kilométer hosszú szakaszt Áder János köztársasági elnök úr adja át a forgalomnak október 25-én, így Csorna és Szombathely között is elkészül a 2x2 sávos gyorsforgalmi út. Ezzel, valamint a Csorna és Győr között levő M85-ös autóúttal válik lehetővé Szombathely és a térség csatlakoztatása az országos gyorsforgalmi hálózathoz. Számunkra ez több évtizedes álom beteljesülése. Legutoljára a 2002-ben hatalomra került baloldali kormány ígérte meg a helyieknek, hogy 2010-re négysávos út épül Szombathely és Győr között. Ennek ellenére amikor 2010-ben átvettük a kormányzást, mindössze a három és fél kilométer hosszú váti elkerülő volt kész, a szelestei pedig építés alatt állt. Ennél is nagyobb problémát jelentett, hogy a szükséges engedélyek, a kisajátított földterületek és a pénz mind-mind hiányzott. Eltelt egy kis idő, amíg a kátyúba ragadt szekeret ki tudtuk rángatni. Ebben pedig nagy hálával tartozunk Orbán Viktor miniszterelnök úrnak, aki megértette ennek az útnak a jelentőségét. Ez a 2010 utáni időszak talán legjelentősebb projektje Magyarországon, hiszen mintegy száz kilométer hosszú egybefüggő gyorsforgalmi utat sikerült megépíteni.

– Az autópályák gazdaságélénkítő hatása már közismert, bár a térség az elmúlt években e nélkül is sokat fejlődött. Milyen többletet hoz az új út a régiónak?

– Ez döntő Szombathely esetében. A városnak egészen kivételes a gazdaságföldrajzi helyzete, amelynek köszönhetően a Monarchia idején a „Nyugat királynőjének” hívták. Trianon után viszont léket kapott a hajó, a vasfüggöny leeresztését követően egészen a rendszerváltásig perifériára került a város és a régió. Ezt a területet ugyanis hadszíntérnek szánták, így nem is fejlesztették. Nem is jöttek létre munkahelyek, ennek a máig ható következménye, hogy az országos átlagkeresethez képest Vas megyében még mindig alacsonyak a fizetések. Ez az elzártság az európai uniós csatlakozást követően oldódott fel, gazdaságföldrajzilag pedig kedvező, hogy Szombathely egyforma távolságra fekszik Bécstől és Graztól. Másrészt Burgerlandnak nincs igazi városa, így északon Sopron, délen pedig Szombathely a térség természetes gravitációs központja, ami a kereskedelem esetében is meghatározó. Nyugodtan kijelenthetem, hogy ezzel a beruházással, valamint a közelmúltbeli vasúti fejlesztésekkel együtt a város visszakerül a gazdaságpolitikai helyzetét megillető centrális pozícióba. Ettől pótlólagos gazdasági fejlesztési hatást várunk. Itt viszont megjegyezném azt is, hogy a gazdaság elképesztő tempóban fejlődik a térségben, 2010 óta a város helyi adóbevétele közel megduplázódott. Elsősorban az autó-, gépipar és az elektronika területén jöttek létre olyan vállalatok, amelyek adott esetben több ezer embernek adnak munkát. Jelenleg a gazdasági fejlődés legnagyobb gátja a szakképzett munkaerő hiánya.

– Maradjunk még egy kicsit az új útnál, hiszen az itt élők nemcsak a gazdasági élénkülés, hanem az elképesztő kamionforgalom miatt is várják az átadást.

– Valóban, az út szinte megváltást jelent a környékbeli települések lakóinak. Csorna és Sopron, illetve Szombathely között számos olyan település található, ahol az elmúlt húsz évben az észak-déli irányú kamionforgalom sok problémát jelentett. A 86-os út mentén fekvő településeken például naponta kétezer kamion halad keresztül, az ott lakók számára napközben az út túlsó oldalára is nehéz az átjutás, nem beszélve a zaj- és a környezeti ártalmakról. Az új autóút gyökeresen megváltoztatja a helyiek életét, lehetővé teszi továbbá a szombathelyi és a győri munkahelyek jobb és kényelmesebb megközelítését. Reméljük azonban, hogy itt még nem ér véget az építkezés, hiszen a következő nagy projekt a Szombathely és Egyházasrádóc közötti út négynyomúsítása lesz. Ha ez megvalósul, a vasi megyeszékhely és Körmend között is 2x2 sávos út lesz. Mellesleg az M86-os elkészültével Szombathely és Budapest között a korábbi három és fél helyett két óra alatt lehet megtenni kényelmesen az utat gépkocsival.

– Azért nem volt olyan egyszerű ez a beruházás, hiszen kormányon belül is komoly csatákat kellett vívni.

– Mivel rengeteg az igény és korlátozottak a források, így valóban résen kellett lenni, már csak azért is, mert a beruházás lényegesen meghaladja a százmilliárd forintot. Honvédelmi miniszterként határozottan kiálltam a kormányban, és tudtam arra hivatkozni, hogy 2002 és 2010 között az akkori politikai erők kudarca volt a beruházás elmaradása. Mi viszont nemcsak megígértük, de meg is építettük az új autóutat. Itt jegyzem meg, hogy a miniszterelnök úrral személyesen 2012 májusában egyeztettem a konkrét helyzetről, és kértem, hogy adjon egy kis lökést az ügynek, mert a kezdeti lendület elakadni látszik a bürokrácia útvesztőjében. Ugyanakkor ez a beruházás nagy siker a térségnek és politikustársaimnak egyaránt.

– Mi a helyzet a környékbeli utakkal?

– Az elmúlt hat év az útépítések időszaka volt a térségünkben. Hogy csak a fontosabbakat említsem: megépült a Nádasdot elkerülő szakasz, korszerűsödött Sárvár és Szombathely között az út, és elkészült az Egyházasrádóc-Körmed közötti autóút. Hamarosan elkészül a zalalövői elkerülő, amely ugyan a szomszédos Zala megyében található, de szoros egységet alkot a térséggel.

– Mire számítanak, milyen lesz a tőkevonzó hatása az új útnak. Volt már olyan nagyobb cég aki a közelmúltban bejelentkezett?

– Szinte kéthavonta érkeznek hozzánk befektetők. Viszont ebben az esetben problémák is adódnak. Nemrégiben komoly érdeklődést mutatott a Tata cég a Jaguárok összeszerelése érdekében, de mint ismert, végül Szlovákiában hozott létre új gyárat, pedig hosszú ideig Szombathely látszott befutónak. Egyedül a munkaerő-ellátás volt a bökkenő, hiszen hatezer embert kellett volna alkalmazni. A szakképzett munkaerő hiánya a legnagyobb fékezőerő a térségben.

– Mekkora problémát jelent a munkaerőhiány és az elvándorlás?

– Az egyik legnagyobb gond demográfiai oldalon adódik, mivel túl kevés a munkaerőpiacra belépő fiatal. A másik komoly probléma az elszívóhatás, amit Ausztria gyakorol a három-négyszerte nagyobb bérekkel. Naponta több ezren ingáznak tőlünk is Ausztriába, de még mindig kevesebben, mint Sopronból. Ez is rontja a helyi piac ellátottságát. Ebből adódóan a legnagyobb cégek a határon túlról, leginkább Kárpátaljáról vagy Délvidékről hozzák a munkavállalókat. A munkaerő mobilitásában viszont az igazi csapda a lakhatási probléma, hiszen a nyugat-dunántúli térségben az ingatlanárak robbanásszerűen emelkedtek, és a munkásszállások kapacitása már kevésnek bizonyul. Vas megyében a bérek még alacsonyak, és nincsenek arányban az ingatlanárakkal. Kedvező viszont, hogy a munkaerőhiány a cégeket is arra kényszerítette, hogy emeljék a béreket: a szombathelyi vállalatok az elmúlt egy-két évben tíz-tizenöt százalékkal emelték a fizetéseket.

– Mi lehet a megoldás?

– Egyrészt a humánerőforrással még jobban kell gazdálkodni, és építeni szükséges az oktatásra, képzésre. A foglalkoztatási ráta az aktív 14 és 65 év közötti korosztályban a megyében hatvan és hetven százalék közötti, szemben például a Bajorországi 85 százalékkal. Itt még komolyak a tartalékok. Fontos lenne a keleti országrész bevonása, itt viszont kettős a hatás: egyrészt az autóút révén egy órával közelebb került a térség, másrészt viszont drágák a lakások. A másik komoly terület az oktatásban rejlő lehetőségek kiaknázása, és itt nagyon komoly előrelépés történt. Óriási eredmény a duális képzés létrehozása a szombathelyi felsőoktatási rendszerben. Az itt jelenlevő legnagyobb autóipari befektetők összességében több mint tízezer embert foglalkoztatnak, köztük és a felsőoktatási intézmények között szerencsére nagyon szoros és jól működő kapcsolat alakult ki. Jelentős eredmény, hogy Szombathelyen megkezdődött az önálló mérnökképzés, ami azért is fontos, mert az elkövetkező négy-öt évben négy-ötszáz mérnökre lesz szükség a piacon. A következő fontos lépés az informatikus mérnökképzés beindítása, mégpedig az Eötvös Lóránd Tudományegyetem részeként. A cégek erősen szorgalmazzák, hogy mindemellett villamosmérnök-képzés is legyen a szombathelyi egyetemi központban. Korábban aki műszaki területen kívánt továbbtanulni, legalább Győrig, de inkább Budapestig kellett mennie, miközben az itteni vállalatok tárt karokkal, és viszonylag jó fizetéssel várják a mérnököket. Az oktatási rendszer frissítésével viszont a legszegényebb családok számára is megnyílt a felemelkedés lehetősége, hiszen helyben tud tanulni a fiatal.

– Említette a vasúti beruházásokat, ezen a területen mik a tervek Szombathelyen illetve a régióban?

– Hamarosan átadja Szombathely és Zalaszentiván között a villamosított vasútvonalat a Győr-Sopron Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt., így a Baltikumtól egészen az adriai kikötőkig villanyvontatással közlekedhetnek a szerelvények. Jelenleg a Szombathely és Kőszeg közötti vonal korszerűsítése, és Szombathely vasútállomásának a felújítása szerepel a GYSEV tervei között. Előbbi leginkább a városok közötti gazdasági és kulturális kötelékek miatt fontos. Utóbbi lesz a térség egyik legjelentősebb vasúti beruházása, hiszen a felújítással együtt a GYSEV oktatási központot hoz létre, és az új irányítóközpontból vezérlik az egész térség vasúti forgalmát. Szintén a tervek között szerepel a debrecenihez hasonló új intermodális közlekedési csomópont kialakítása, így a város központjában levő autóbusz-pályaudvar a vasútállomás mellé kerülhet. Ha ezek a beruházások megvalósulnak, Szombathely lesz ismét a vasúti közlekedés egyik fellegvára, ami a térség gazdaságának is kedvező.