A vállalatok jobb bérért több embert alkalmaznak

Fontosak a részmunkaidős lehetőségek (Fotó: Hegedüs Róbert)

–  A jövő évi költségvetés fő területei közé tartozik a gazdasági növekedés fenntartása, a családok támogatása és a teljes foglalkoztatottság elérése. Ön szerint ezekre reális esély mutatkozik?

–  Minden jel arra mutat, hogy a jövő évben is folytatódik a magyar gazdaság növekedése. A családok támogatására 2010-től folyamatosan hangsúlyt fektetünk, az elmúlt nyolc évben mindig hol kisebb, hol nagyobb mértékben növeltük a támogatásokat. A teljes foglalkoztatást a szakmai értelemben országos átlagban és az ország legtöbb megyéjében elértük. A munkanélküliségi ráta hazánkban 2018 márciusa és májusa közti időszakban 3,7 százalék volt, míg 2010 ugyanezen időszakában 11,6 százalék. Akkor még majdnem félmillióan voltak munkanélküliek, ma pedig százhetvenezren csupán, azaz közel harmadára esett vissza a létszámuk. A rátánk az unió tagállamai között a negyedik helyen áll. Nemcsak országosan jók az értékeink, hanem a megyék szintjén is. Ma már mindenhol tíz százalék alatti a munkanélküliség, míg 2010 első negyedévében még húsz százalékot elérő megyénk is volt. Az év első negyedévében már nyolc megyénkben három százalék alatti a munkanélküliségi ráta, és mindössze öt megyénkben van öt százalék felett.

–  Mit érdemes tudni a családtámogatási rendszer alakulásáról ?

–  A foglalkoztatottak nagy számát érintő pozitív változás, hogy 2019-től a családi adókedvezmény mértéke a kétgyermekesek esetében már gyermekenként húsz százalék lesz, ahogy ezt régről tudni lehetett. Illetve a munkahelyvédelmi akció járulékkedvezményének felső százezer forintos határa megemelkedik, s a minimálbér mértékéig jár a kedvezmény majd a gyedről vagy gyesről visszatérőknek.

–  A teljes foglalkoztatottság eléréséhez régiónként másként kell gondolkodni, hiszen az ország egyes részein kisebb, míg másutt nagyobb a munkanélküliség. Hogyan lehet ezt megoldani?

–  Az ország kistelepüléses részein az inaktívak akkor vonhatók be a munkavállalók közé, ha rugalmas megoldásokat tudnak a munkáltatók kialakítani. Pél­dául részmunkaidős lehetőségeket teremtenek azoknak, akik ezt átmenetileg igénylik, vagy kombinált távmunka lehetőségét biztosítják, szintén átmenetileg. Az új adótörvényben a munkahelyvédelmi akció járulékkedvezményét azok számára biztosítják, akik belépnek a munkaerőpiacra. Nekik a minimálbér teljes járulékát kedvezményként biztosítja az állam.

–  Cél az is, hogy a gyereket nevelők, nyugdíjasok, inaktívak is munkát vállaljanak, őket hogyan tudják ösztönözni?

–  A kormány célul tűzte ki, hogy az idősebb korosztályok foglalkoztatása elől fokozatosan lebontja az akadályokat. Jelenleg például a Nők 40 program keretében nyugdíjba vonultak nyugdíj melletti munkavállalása esetén, amíg a jövedelmük nem éri el a minimálbér tizennyolcszorosát, addig élvezhetik a nyugdíjat. Így ők általában nem szoktak egész évben munkát vállalni, csak mondjuk iskolaidőben, s a szünetekben segítenek az unokákra vigyázni, Illetve a több mint fél éven át inaktív vagy munkanélküli állományban levők munkáltatóinak járulékkedvezményt javasol az Országgyűlés előtt levő adótörvény-tervezet. Így kívánja a foglalkoztatásba történő bevonásukat ösztönözni.

–  Mekkora a bérnyomás a vállalatokon a teljes foglalkoztatottság közelsége miatt ?

–  A két számjegyű nettó és bruttó béremelkedésből fakadó munkáltatói költségnövekedést valamelyest kompenzálta a munkáltatói járulékok csökkenése. Jövőre további csökkentést tervez a kormány, így 17,5 százalék lesz várhatóan a járulék, ami még 2016-ban 27 százalék volt. Így a vállalatok több embert jobb bérért tudnak foglalkoztatni, és a csökkenés még fehéríti is a gazdaságot, hisz egyre kevésbé éri meg feketén fizetni.