A turizmusban is a minőségé a jövő

Ruszinkó Ádám szerint kínálatunk ár-érték aránya kiváló (Fotó: Horváth Péter Gyula)

Mindehhez kedvező helyzetet teremt, hogy mostantól a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozik az ágazat szakmai irányítása mellett a nemzeti marketingtevékenység is – minderről Ruszinkó Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára beszélt a Magyar Hírlapnak.

– Ön vezeti mostantól a hazai turisztikai ágazatot. Melyek a tevékenységének a legfontosabb területei?

– A versenyképes üzleti környezet alakítása mellett kiemelt feladatnak tekintem az innovatív, kreatív és minőségi termék- és kínálatfejlesztést a három fő tematikus termékpioritásunk: az egészség- az üzleti és a kulturális turizmus területén. Hangsúlyozva ezek egyenrangúságát, úgy vélem, az előttünk álló évek egyik legfontosabb feladata, hogy jól aknázzuk ki a Magyarország páratlanul gazdag és széles skálájú természetes gyógytényezőin – gyógy- és termálvízkincs, gyógyiszap, mofetta, gyógybarlangok –, valamint az orvosi ellátáson alapuló egészségügyi turizmust. Ezek meghatározott profilú, összehangolt fejlesztéseivel Magyarország nem csak az egyes egészségturisztikai területeken már megszerzett vezető szerepét tudja megőrizni, de további orvosi területek megjelenítésével és fejlesztésével az egészségügyi turizmus vezető célországává válhat. Mindehhez kedvező helyzetet teremt, hogy minisztériumunkhoz tartozik az ágazat szakmai irányítása mellett a nemzeti marketingtevékenység is (Magyar Turizmus Zrt.), és itt dőlnek el a turizmust érintő uniós fejlesztési kérdések is. A sikerhez persze nélkülözhetetlen a más tárcákkal való a harmonikus együttműködés, például az új, főként keleti piacok építése szempontjából kulcsfontosságú vízumkiadás témájában a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, a fürdőszolgáltatások OEP-finanszírozása vagy a kulturális fesztiválok Nemzeti Kulturális Alap támogatása kérdésében pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumával. Hiszek az együttműködés erejében, és munkámban a turisztikai szakmai szervezetek támogatására is nagyban számítok.

– Kinevezésekor úgy nyilatkozott, a minőségi szolgáltatások és termékek fejlesztését helyezi munkája középpontjába. Mire gondol pontosan?

– Van mire büszkének lennünk, és ezt hangsúlyoznunk kell és terjesztenünk. A 2007–2013-as uniós költségvetési időszakban óriási összegű, 290 milliárd forintnyi uniós forrás mintegy 444 milliárd forintnyi beruházást segített megvalósulni az ágazatban. Elmondhatjuk tehát, hogy turizmusunk mind az infrastruktúra, mind a termékfejlesztések terén magasabb szintre lépett. A 2014–2020-as uniós pályázati időszakban turisztikai kínálatunk színvonalának további emelése kulcskérdés. A fejlesztések kapcsán tehát a minőség szót nem lehet eléggé hangsúlyozni. Hiszem ugyanis, hogy hosszú távon versenyképességünk az egyenletesen magas minőségű, ezáltal jó áron értékesíthető szolgáltatásokban rejlik. A kormányzat számára a minőség fontosságát az is bizonyítja, hogy az elmúlt években a szálláshelyekre és legutóbb a fürdőkre új, a szakmai szervezetek és a minisztérium együttműködésére alapozott minősítési rendszerét vezettük be. Ez a nemzeti tanúsító védjegyrendszer, amely a turista felé a minőség garanciája. Fontos lenne, hogy a minőségi védjegyekhez való csatlakozást minél több szolgáltató tekintse szívügyének.

– Orbán Viktor miniszterelnök stratégiai ágazatnak nevezte a turizmust. Bejelentette, a következő uniós tervezési ciklus hét évében az ágazatra 250-300 milliárd forint jut majd. Ön szerint mire kellene költeni elsősorban ahhoz, hogy a turizmus az eddiginél is nagyobb mértékben járuljon hozzá a gazdasági növekedéshez, ami szintúgy kormányzati cél?

– A turizmus 2014 és 2020 között elsősorban a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program keretében lesz támogatható, és a prioritásoknak illeszkedniük kell az Európai Bizottság által meghatározott tematikus célokhoz. Fontos, hogy a különböző beavatkozások hatásai egymást erősítsék, és végeredményben a turisztikai szolgáltatáskínálat olyan fejlesztése valósuljon meg, amely növekvő számú hazai és külföldi vendég számára lesz vonzó, és a turizmusból származó bevételek növekedését eredményezi. Élen jár az országos és nemzetközi jelentőségű természeti és kulturális értékek turisztikai attrakcióként való bemutatása, gondolok itt a világörökségi helyszínekre, a tartós állami tulajdonú örökségekre, a nemzeti parkokra és az egyházi emlékhelyekre. A külföldi látogatók érdeklődését is felkeltő attrakciók „mágnesek” lehetnek, amelyek révén új vendégkört lehet megnyerni, és oldják a turizmus területi koncentrációját. A másik támogatási terület az országos és nemzetközi jelentőségű természeti és kulturális örökségek tematikus hálózatainak fejlesztése, ami az önmagukban szerényebb vonzerővel rendelkező látványosságok megyehatáron átívelő összekötését, hálózattá szervezését jelenti. Ide tartoznak a kulturális, vallási tematikus utak, kerékpáros, természetjáró, lovas és vízi hálózatok, amelyek egységes megjelenésű útvonallá fejlesztve újszerű élményeket jelenthetnek a turistáknak. A gyógyhelyek – Miskolc-Lillafüred, Harkány, Sopron-Balf, Gyöngyös-Kékestető, Hévíz, Balatonfüred, Parád, Hajdúszoboszló, Zalakaros, Bükfürdő, Eger, Debrecen, Gyula, Sárvár, Mezőkövesd, Nyíregyháza, Szigetvár – egységes koncepción alapuló fejlesztésével szeretnénk elérni, hogy ezek a települések nemzetközi elismertsége erősödjön, felzárkózzanak a külföldi versenytársakhoz, mint Baden-Baden, Karlsbad, Marienbad. A nemzeti koordinációt igénylő vonzerőket a Terület- és településfejlesztési operatív program keretében tervezett térségi szintű, megyei turisztikai termékcsomagok és kisléptékű tematikus turisztikai fejlesztések támogatása egészítheti ki. További lehetőség a turisztikai célterületeken a „házigazda” szerepét betöltő turisztikai szervezetek fejlesztése, valamint az innovatív nemzeti turisztikai marketingakciók – új célcsoportok irányába, illetve új termékek piacra vitele, szemléletformálás – megvalósítása. Ezek a programok közvetve járulnak hozzá a kkv-k piaci pozícióinak erősítéséhez, versenyképességük javulásához.

– Az egyik szakmai szervezet a miniszterelnökkel való találkozásakor elodázhatatlannak nevezte a turizmustörvény elfogadását. Ennek mire kellene fókuszálnia? 

– Máshol tartunk még ebben az ügyben. A turizmusról és a vendéglátásról szóló törvény előterjesztését 2012. május 9-i ülésén a kormány első olvasatban már megtárgyalta, és rögzítette, hogy annak Országgyűléshez történő benyújtására mindaddig nem kerülhet sor, amíg nem fogadják el az ágazat fejlesztésének irányait hosszú távon meghatározó koncep­ciót. Csak ezt követően, a kormány állásfoglalásától függően kezdhető meg a törvénytervezet átdolgozása, véglegesítése, közigazgatási és társadalmi egyeztetése.

– A Magyar Turizmus Zrt. vezetője az ágazat GDP-hez való tízszázalékos hozzájárulásának mértékét nagyon konzervatív becslésnek tartotta. Horváth Gergely úgy vélte, 2020 és 2025 között a turizmus az ország első számú iparága lehet. Mit gondol erről, miken kell változtatni ahhoz, hogy ez mielőbb megvalósulhasson?

– A 2007-es statisztikai adatok 8,8 százalékos GDP részesedést mutattak, a KSH által a közelmúltban publikált 2008-ra, illetve 2009-re elkészült turizmus szatellitszámlák adatai szerint pedig kilencszázalékos volt a turizmus teljes hozzájárulása a nemzetgazdaságban megtermelt hozzáadott értékhez. Hamarosan látjuk a 2010–2012-re vonatkozóan a turizmus ágazatközi hatásait is, hisz a számszerűsítő kutatást a KSH jelenleg készíti. Az aktuális GDP-arány ismeretének hiányában, úgy gondolom, jelentős eredményként kell értékelni, hogy a turizmus hazai eredményei 2010 óta folyamatosan javulnak, sőt 2013-ig a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat bruttó hozzáadott értékének növekedése négyszeresen meghaladta a nemzetgazdasági átlagot. Mivel a turizmus üzleti tevékenység, ezért mindenképpen arra kell törekedni, hogy a nemzetközileg is versenyképes, valós piaci kereslet által megalapozott szolgáltatások kínálata bővüljön, minősége javuljon. Ehhez egyrészt szükség lesz a turisztikai kínálat – látványosságok, szálláshelyek, vendéglátás – fejlesztésére, másrészt növelni kell a turisztikai fogadóterületek szervezettségét és vonzerejét, harmadrészt pedig erősíteni indokolt a kínálat hazai és külföldi piacra vitelét. A költségvetés teherbírásának függvényében erre több forrást lenne célszerű biztosítani, hiszen a vendégforgalom, a turisztikai bevételek alakulása is igazolja, hogy az ágazatba érdemes többet befektetni.

– A szakma jól ismeri önt, hiszen eddig is a turizmusban, egészen pontosan az egészségturizmus területén tevékenykedett. Szívügye lesz továbbra is ez a terület?

– Az egészségturizmus nemcsak azon szubjektív okból fontos, mert eddigi pályám során ezzel a területtel sokat foglalkoztam. Az egészségturizmus és azon belül a természetes gyógytényezőkön – gyógyvíz, gyógyiszap, mofetta, gyógybarlang – alapuló gyógyturizmus az ország egyedi, nemzetközi viszonylatban is versenyképes területe, ezért érdemes kiemelt termékfejlesztési prioritásként kezelni. A magyarországi termálvízkincsre és orvosi tudásra alapozott turisztikai kínálat továbbfejlesztése révén versenytársainktól jól megkülönböztethetővé tehetjük egészségturizmusunkat.

– Mit lát a legfontosabb tennivalónak az egészség, illetve orvosi turizmus stratégiai fejlesztése terén?

– Sok a teendő, köztük ösztönözni kell a fürdők egymástól megkülönböztethető profiljának kialakítását, a balneológiai kezelések és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatáskínálatnak a vendégkör igényeihez igazítását, törekedni kell a gyógyfürdőkben magas színvonalú és közben egyedi egészségügyi szolgáltatások kialakítására. A fürdőüzemeltetés jövedelmezőségének javítása érdekében szükséges az energiahatékonyság javítása, a termálvíz többcélú hasznosítása, megújuló energiaforrások alkalmazása. Küszöbén állunk a termálvizek orvosi bizonyítékokon alapuló gyógyászati hatásai vizsgálatának, amelynek birtokában bővíteni lehetne azon betegségek körét, amelyeknél a balneológiai kezelés jó eredményeket mutat.

– Szakemberek azt mondják, az orvosi ellátáson alapuló turizmusban óriási lehetőségeink vannak.

– Valóban, kínálatunk ár-érték aránya elismerten kiváló, miközben áraink jelenleg ötven százalékkal alacsonyabbak a tőlünk nyugatabbra elérhető szolgáltatásokénál. A fogászati turizmusban Európa első számú desztinációja vagyunk, emellett Magyarország mind a wellness- mind az egyéb orvosi ellátáson – szemészet, szem-, ortopéd-, esztétikai-, szívsebészet, meddőségi kezelések – alapuló turizmusban kivételes  piaci helyzetet teremthet magának megfelelő fejlesztések és marketing által, az egészségügyi szakterülettel együttműködve, felhasználva az egészségiparunk adta lehetőségeket is. Ugyanakkor e téren nélkülözhetetlen az egészségügyi és a turisztikai vállalkozások együttműködése.

– Összességében, mit gondol arról, melyek lehetnek az ágazat kitörési pontjai?

– Értékeink mentén célszerű terveznünk, amelyeket adottságaink, kedvező központi elhelyezkedésünk, valamint a világ turizmusában megfigyelhető trendek alapoznak meg. A kiemelkedő termálvízkincsünk turisztikai célú hasznosítása biztos, hogy ilyen. Egy ország turizmusa akkor lehet stabil, ha erős belföldi turizmus alapokon nyugszik: hatékony, fenntartható turizmusfejlesztés – a külföldi vendégérkezések mellett – a szektor egész éves kihasználtságát biztosító, kiszámítható belföldi vendégkör és kereslet jelenléte mellett képzelhető csak el. A belföldi turizmus ösztönzésében kiemelkedő szerep hárul a SZÉP Kártya még szélesebb körű elterjesztésére, a nemzeti marketingtevékenységre, a turisztikai szervezetek, szolgáltatók, attrakciók fejlesztésére. Mivel megfelelő számú és költésű turista nélkül nem működik a turizmus, oda kell figyelni a jelentős kereslettel rendelkező új piacokra. A külgazdasági nyitás keretében fokozott figyelmet kell fordítani a távol-keleti – Kína, Dél-Korea, India, Japán – Oroszország, FÁK-országok, Brazília valamint az Arab-öböl térségének potenciális, növekvő keresletére. A célok eléréséhez rugalmasabb, gyorsabb vízumkiadásra van szükség. Ugyanakkor a hagyományos küldő országok mellett a Visegrádi Négyek államaival és a szomszédos országokkal való kapcsolatok szorosabbra fűzése is kínál kedvező lehetőségeket.