A szakmunkásképzés nem a diplomások kárára megy

György László: Vége a ’90-es éveknek (Fotó: Hegedüs Róbert)

– A kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy fontos a magas magyar hozzáadott érték. Van elég belőle?

– Az a célunk, hogy a magyarokban rejlő kreativitásból olyan innovatív vállalkozások sarjadjanak, amelyek otthonuknak tekintik Magyarországot. A világban van mintegy hatszáz nagy globális értéklánc, mely a világ exportjának nyolcvan százalékát adja, és a hozzáadott érték oroszlánrésze náluk keletkezik. Azt szeretnénk, hogy ezeknek a multiknak az értékteremtésében minél nagyobb hozzáadott értékű szegmenseket tudjunk magunkhoz csábítani. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium célja, hogy a magyar gazdaságban ehhez olyan környezetet teremtsen, hogy az ide érkező kutatás-fejlesztési, márkaépítési, disztribúciós és egyéb tevékenységek is a hazai gazdaságot erősítsék.

– Van mindezekre most lehetőség?

– Magyarország a kilencvenes években nehezebb helyzetbe hozta magát, mint a térségbeli vetélytársai, a munkahelyek harminc százaléka megszűnt, ezek közül is kiemelném azokat az eltűnő középvállalkozásokat, amelyek például a cseheknél és a lengyeleknél megmaradtak, így mi jobban is függünk az előbb említett hatszáz multitól. Ha a magyar vállalkozások ötleteit segítjük – ez a kormány egyik legfontosabb feladata –, és ők tartósan itt tudják tartani hazánkban a tevékenységüket, akkor termelnek majd hozamot is.

– Van ennek már konkrét eredménye?

– Az újkori magyar gazdaságtörténetben az elmúlt hat-hét éves időszak az első olyan, amikor úgy tudunk növekedni, hogy nem hitelből tesszük, hanem saját erőből. A költségvetési hiány és a makrogazdasági stabilitás szilárd lábakon áll, és az ország külső pozíciói sem romlanak. Az elmúlt időszaknak ez a nagy értéke.

– És a következőnek?

– Az, hogy a hazai hozzáadott értéket tudjuk-e növelni ezekre a stabil makrogazdasági alapokra építve.

– A szakmunkásképzés erősítése nem megy a diplomások kárára? Vannak, akik így gondolják.

– Ez egy teljesen téves elgondolás. Hazánkban a ’90-es évek vége előtt nemcsak a munkaerőpiac épült le teljesen, hanem az ipar, valamint ezzel egy időben a felnőtt- és a szakképzés is. Az OECD statisztikái szerint 2014-ben hazánkban középfokon tizenöt százalékponttal kevesebben szereznek szakmát, mint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országainak átlagában. A kormány nem a diplomások ellen van, amikor a szakmaszerzésre helyezi a hangsúlyt. A célunk lehetőséghez segíteni a szakképzésben tanulókat, hogy a jég hátán is megéljenek, és később akár le is érettségizhessenek, továbbtanulhassanak. Szeretnénk egy olyan rugalmas felnőttképzést is, amely a rohamosan változó igényekre gyorsan tud reagálni. Ebben minden felnőttképzőre szükségünk lesz. Leépültek az említett oktatási rendszerek, amelyeknek felépítése több idő, mint megoldani a munkaerőpiaci problémákat, a minisztériumban azon dolgozunk, hogy a magyar munkavállalók folyamatosan fejleszthessék képességeiket, hiszen ők a magyar hozzáadott érték növelésének zálogai.