A sofőrhiány megnehezíti a fuvarozók helyzetét

A nemzetközi árufuvarozásban jóval az országos átlag felettiek a jövedelmek (Fotó: MH)

Közel két éve tart az a program, amelyben az állam is szerepet vállal a hivatásos gépjárművezetők képzésében. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) javaslatcsomagjában szerepelt eredetileg, hogy az állam anyagilag is támogassa a hivatásos gépjárműképzést, ugyanis a sofőrhiány már-már a szakmát veszélyeztette. A kormány két évvel ezelőtt rendeletet is hozott az állami finanszírozásról, így ez időszak alatt körülbelül hatezren vehettek és vesznek részt ebben a programban. Az ingyenes tehergépkocsi- és autóbusz-vezető képzéseket az OFA Nonprofit Kft. az MKFE-vel és a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületével együtt teszi lehetővé. Mint azt Nemzetgazdasági Minisztérium lapunk érdeklődésére közölte, eddig összességében – idén június 30-ig – 5924 jelentkezőt sikerült bevonni a programba – 3887 tehergépkocsi- és 2037 autóbuszvezető – közülük 1818-an fejezték be sikeresen a képzést. Értesüléseink szerint azonban a program nem hozott teljes sikert, vagyis a sofőrhiány még mindig jellemző mind a közúti áruszállításban, mind pedig a személyszállító vállalatoknál. Az egyik probléma az, hogy a program részint európai uniós pénzből finanszírozott, aminek igen komolyak a felételei. Így például elsősorban azok jelentkezhetnek az államilag finanszírozott képzésre, akik munkanélküliek. Így azoknak a lehetséges jelentkezőknek akik ugyan érdeklődnének a hivatásos gépjárművezetés iránt, de jelenleg munkaviszonyban állnak valahol, ehhez előbb fel kellene adniuk az állásukat. Ebből adódóan további problémát jelent, hogy a munkanélküliek közül sokan nem felelnek meg az előzetes alkalmassági vizsgán.

Ebből adódóan javasolta az MKFE és más érdekvédelmi szervezet, hogy a hivatásos gépjárművezetés kerüljön be a nappali képzési rendszerbe. Így az érdeklődő fiatalok a középiskola elvégzése után egy éven belül szakmához tudnának jutni, mégpedig olyanhoz, amire van kereslet a piacon, és jól fizető állás. A nemzetközi árufuvarozásban ugyanis jóval az országos átlag felettiek a jövedelmek, bár ez komoly feltételekkel is jár, hiszen a kamaionsofőrök két-három hétig az otthonuktól távol dolgoznak. Ebben a szektorban is jellemző, hogy a munkavállalók egy része külföldi cégnél helyezkedik el, de ez mára egy kicsit visszaszorult. Az elszívó hatás a bérek emelkedésével ugyanis csökken. Még manapság is jellemző a külföldi munkavállalás ebben a szektorban, ezt viszont ellensúlyozza, hogy a kinti költségek is lényegesen nagyobbak mint itthon.

A fővárosban legalább 150-200 buszvezető hiányzik. Az érdekképviseletek szerint ez a szám az ötszázat is elérheti. Nem jobb a helyzet a vidéki közlekedési cégeknél sem. Baranyai Zoltán, a Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöke az Mno.hu portálnak úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt három évben megvalósított harmincszázalékos béremelés sem volt elég ahhoz, hogy a járművezetői munkát újra népszerűvé tegye. A fizetések között jelentős eltérések vannak: míg a BKV-nál nettó 180-200 ezer forint, vidéken, a közlekedési központoknál és a Volánbusznál ez az összeg a 170 ezret is épp, hogy eléri. A juttatási csomagban szerepel még az üzemanyag-megtakarításért járó átlagosan 39 ezer forint, a bruttó negyvenezres cafeteria, és a háromszázaléknyi önkéntes nyugdíjpénztári támogatás. Emellett a családtagoknak is járó utazási kedvezmény, üdülési lehetőség és az életbiztosítás is bővíti a kört.