A növekedés egyik fontos pillére a kiskereskedelem

Emelkedett az első négy hónapban a kiskereskedelmi üzletek forgalma (Fotó: Hegedüs Róbert)

A kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers adat szerint 4,4 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva – főként a húsvéthatás miatt – 6,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – jelentette be tegnap második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A második becslésben mind a nyers, mind a kiigazított adat 0,1 százalékponttal magasabb az első becslésben közöltnél. A kormány adócsökkentésekre és béremelésekre összpontosított gazdaságpolitikájának köszönhető, hogy a hazai kiskereskedelemben a 2010-es átlaghoz képest majdnem harmincszázalékos volt a forgalomnövekedés – tudatta lapunkkal a Innovációs és Technológiai Minisztérium. Mindhárom árucsoport esetében növekedést regisztráltak áprilisban. Így az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma 2,3 százalékkal, az üzemanyag-értékesítésé pedig 8,6 százalékkal bővült ebben a hónapban. Jelentős mértékű, 9,7 százalékos emelkedést mutatott a nem élelmiszer-kiskereskedelem. Az év első négy hónapjában a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 6,9 százalékkal emelkedett.

A tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet növekedése jól mutatja a lakosság anyagi helyzetének javulását. A kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodás eredményeként ugyanis nő a foglalkoztatottak száma és emelkednek a bérek, ami a továbbiakban is élénkítheti a magyar családok fogyasztását. A szolgáltatások iránti kereslet növekedése hasonlóképpen hozzájárulhat az üzletek forgalmának jövőbeni bővüléséhez. Gazdaságunk versenyképességét tükrözi az is, hogy a hazai kiskereskedelem 2010-hez viszonyított, 28,5 százalékos teljesítménybővülése ismét meghaladta az Európai Unióét.

Kevés a fizetés, de nagy szükség mutatkozik bolti eladókra

A boltosbérek emelkedése ellenére kétezerrel kevesebb fizikai munkás dolgozott az ágazatban áprilisban, mint év elején. A kis- és közepes boltosvállalkozásoknál ugyanannyi a részmunkaidős foglalkoztatott, mint a nagy láncoknál. Áprilisban a boltok fizikai dolgozóinak havi bruttó átlagkeresete 215 ezer forint volt, előtte, 2017 decemberében 206 ezer, egy évvel korábban pedig 187 ezer, tehát szépen emelték a béreket a boltosok is – írja a Blokkk.com. Az oldal szerint a bolti dolgozók elvándorlásának iránya nem feltétlenül a nagyobb, jobban fizető áruház, hiszen lehet az bármely más területe is a gazdaságnak, mivel a kereskedelem az átlagbéreket tekintve kevesebbet tud adni több más ágazatnál. Felvetődött a részmunkaidős foglalkoztatás kérdése, s egy szakszervezet szerint ez hátrányos feltételeket jelent a dolgozóknak. Ez márcsak azért is aggályos értékelés, mert a mai munkaerőhiányos világban éppen a részmunkaidős foglalkoztatás lehet az egyik forrása az újabb munkaerőnek. Megemlítik azt is, hogy a részmunkaidős foglalkoztatással nemcsak a nagy-, hanem a kisboltosok is élnek. (ZV)