Gazdaság
A negyedik szakaszába ért a francia vasutassztrájk
A párizsi kormány reformja miatt több mint két hete sztrájkolóknak mindeddig nem sikerült a közvéleményt maguk mellé állítaniuk, s ezzel meghátrálásra késztetni a kabinetet
A közvélemény pedig egyre kevésbé támogatja a sztrájkot.Április elején három hónapos gördülősztrájkba kezdtek a francia vasutasok. Ez annyit jelent, hogy az öt munkanapból kettőn dolgoznak, ekkor valamennyi szerelvény közlekedik, három nap pedig sztrájkolnak, így a járatoknak csak egy része indul el. A sztrájk elején a szerelvények tizenöt százaléka közlekedett, és az időszakos munkabeszüntetés most is jelentős fennakadásokat okoz a közlekedésben. A kormány egyik kiemelt célja, hogy megszüntesse a vasúti dolgozók kivételezett helyzetét. Az SNCF annak idején egyszerre volt a francia modernizáció egyik legnagyobb vívmánya és az országon belüli távolságok lerövidítésén keresztül a fő megteremtője. A kiváltságok viszont a mai napig megmaradtak. Így például a mozdonyvezetők ötvenévesen nyugdíjba vonulhatnak, a vasutasok általában ötvenöt évesen, míg Franciaországban más területeken hatvankét év a hivatalos korhatár. A fizetésük előre meghatározott mértékben nő, és huszonnyolc nap fizetett szabadság jár nekik. A reformok ugyanakkor a mostani dolgozókra nem vonatkoznak, csak akiket ezután vesznek fel a céghez. Ezenkívül az adósságrendezést megelőzően a kormány változtatna az SNCF státuszán is, hogy a vasútpiaci liberalizáció beindítására versenyképessé tudjon válni a jelenleg pazarlónak tartott állami vállalat. A száznegyvenezer embert foglalkoztató, közel ötvenmilliárd eurós adósságot felhalmozó SNCF reformja és modernizációja Emmanuel Macron államfő egyik legnagyobb feladatának ígérkezik, 1995 óta szinte mindegyik kormány megpróbálkozott vele, de a szakszervezeti tiltakozások nyomán feladta. A vasúttársaság évente 14 milliárd euró állami támogatásban részesül, ezzel együtt rendszerint két-hárommilliárd eurós mínuszt hoz. Szakértők szerint amennyiben nem sikerül felülkerekednie a szakszervezeteken, az könnyen a bukását eredményezheti.
A kormány reformja miatt több mint két hete sztrájkoló francia vasutasoknak eddig nem sikerült a közvéleményt maguk mellé állítaniuk, s ezzel meghátrálásra késztetni a kormányt. Egy felmérés szerint a franciák ötvennégy százaléka nem tartja jogosnak a megmozdulást. A vasutat rendszeresen használó utasokat képviselő mintegy harminc egyesület szerdán petíciót indított annak érdekében, hogy az SNCF visszatérítse a bérleteik árát, a felhívást néhány óra alatt negyvenezren írták alá – adta hírül tegnap a távirati iroda. Az IFOP közvélemény-kutatóintézetnek április 12-én és 13-án készült felmérése szerint az 1995-ös nagy sztrájkkal ellentétben a vasutasok megmozdulását ezúttal a lakosság visszafogottan figyeli, és csak a megkérdezettek 46 százaléka tartja jogosnak. A felmérés arra is rávilágított, hogy a franciák 61 százaléka azt szeretné, ha a kormány végigvinné a reformot, ez tíz százalékkal több, mint márciusban. A sztrájk negyedik szakaszának első napján, tegnap a fennakadások hasonló méretűek voltak, mint az elmúlt hetekben, de a sztrájkolók aránya kevesebb, a vasutasoknak ötöde vesz részt a munkabeszüntetésben az SNCF vezetőségének tájékoztatása szerint. Ez tizennégy százalékkal kevesebb, mint a hónap elején. Emmanuel Macron államfő egy vidéki látogatásán tegnap arra kérte a szakszervezeteket, hogy ne bénítsák le az egész országot. Az államfő azt is kérte a szerinte a közalkalmazottaknál is jobban védett vasutasoktól, hogy fogadják el a változást.
Dorner Lajos közlekedési szakértő, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, hogy az SNCF állam az államban, az egykori szocialista vasutakra jellemző működési struktúrában. A fenntartása annyira megterheli az államkasszát, hogy ezen változtatni kell, emellett nem nyújtja azt a színvonalat, amit egy versenypiacon levő vasút nyújtani tudna. Elsősorban mindenki a saját kiváltságaival foglalkozik, és nem az az elsődleges cél, hogy újabb ügyfeleket szerezzenek – közölte. Ezzel együtt felhívta a figyelmet arra, hogy a francia szakszervezetek még mindig nagyon erősek és szervezettek.