Gazdaság

A munkaerőpiacon kiemelten fontos az állások megőrzése

A három leghátrányosabb megyében a felénél is kevesebbre csökkent azok aránya, akik nem tudnak elhelyezkedni, a bérnövekedés és az adócsökkentés itthon tarthatja a fiatalokat

A magasabb bérek újabb ösztönzést adnak az aktivitás további növekedésének, a keresetek emelkedése elősegíti az országon belüli mobilitást is, a bérfelzárkózás pedig tovább segítheti a magyar munkaerő itthon tartását – nyilatkozta lapunknak Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára. Elmondta: az ország mindhárom leghátrányosabb helyzetű megyéjében a felénél is kevesebbre sikerült csökkenteni a munkanélküliséget az elmúlt hét évben.

Cseresnyés-Péter
Cseresnyés Péter: Mind több közfoglalkoztatott léphet ki az elsődleges munkaerőpiacra (Fotó: Hegedüs Róbert)

– A gazdaságot leginkább a munkaerőhiány fékezi manapság. Mely szektorokban, illetve országrészekben a legjelentősebb, és milyen cselekvési programokat dolgoztak ki ennek enyhítésére?

– Míg 2010-ben a rekordmagas munkanélküliséggel kellett megküzdeni, ma már – 741 ezer új munkahely megteremtését követően – kellemesebb problémáról, a munkaerőhiányról kell beszélnünk. Az országban egyes ágazatokat érint a munkaerőhiány, de nem általános jellegű. Az építőiparnak és a feldolgozóiparnak továbbra is nagyon magas a munkaerő-kereslete. Ezenkívül az adminisztratív szolgáltatások, az egészségügy, a vendéglátás, valamint az IT, azaz az informatikai szektor munkaerő-igénye számottevő az egyes ágazatokban foglalkoztatott létszámhoz viszonyítva. A munkaerőhiányt alapvetően a nappali oktatás felső korhatárának a korábbi 21 évről 25 évre emelésével, a második szakképesítés ingyenessé tételével, a szakképzési rendszer gazdasági igényekhez igazításával, továbbá a duális képzés erősítésével és további munkaerő-mobilitási támogatásokkal orvosoljuk. Emellett több ösztönzőt is bevezettünk az utóbbi időszakban, amelyek segítségével a közfoglalkoztatottak is egyre nagyobb számban kiléphetnek az elsődleges munkaerőpiacra. A fiatalok elhelyezkedését segíti az Ifjúsági Garancia és az Út a Munkaerőpiacra Program is, ezek révén több tízezren találták meg boldogulásukat.

– Hogyan tudják csökkenteni a regionális különbségeket a munkaerőpiacon, illetve a munkanélküliségi ráta tekintetében?

– Amikor átvettük a szocialista–liberális kormánytól az ország vezetését, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 18, Borsod-Abaúj-Zemplénben 17,7, Nógrádban 17,5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. Ezek voltak 2010-ben azok a megyék, ahol a legmagasabb volt a munkanélküliség az országban. Ezzel szemben a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint jelenleg Szabolcs-Szatmár-Beregben 8,8, Borsod-Abaúj-Zemplénben 5,5, míg Nógrád megyében 6,8 százalék volt a munkanélküliek aránya 2017 második negyedévében. Az ország három leghátrányosabb helyzetű megyéjében a felénél is kevesebbre sikerült csökkenteni a munkanélküliséget az elmúlt hét évben. Ezt rendkívül nagy eredménynek és előrelépésnek tartom a területi különbségek mérséklése esetében, ugyanis ma már az ország leginkább elmaradott térségeiben is alacsonyabb a munkanélküliség szintje, mint volt 2010-ben az ország akkori legfejlettebb megyéiben. Ahogy említettem, több olyan mobilitási intézkedést is bevezettünk, amely segíti az országon belüli munkaerő-áramlást. Az önkormányzatoknak munkásszállások kialakítására hirdettünk meg a közelmúltban kilencmilliárd forintos programot. Emellett 2018. január elsejétől emelkedik a lakhatáshoz adómentesen adható munkáltatói hozzájárulás.

– Említette az építőipart és az IT-szektort, ezzel együtt mondanék még egyet, a szállítmányozást. Ott az állam is beszállt a képzésbe. Milyenek a sofőrképzési program eredményei?

– Az ágazat munkaerőigényére szervezett képzésekre mind az egyéni munkavállalók, mind pedig a munkáltatók részéről továbbra is jelentős az érdeklődés. Jelenleg ezernél több munkáltatóval állunk együttműködésben. A programra több mint 51 ezren regisztráltak, közülük 14 ezren jelentkeztek csoportos tájékoztatóra. Eddig 6200 ember képzése kezdődött meg, közülük 2500-an már be is fejezték a tanfolyamot, megszerezték jogosítványukat. A folyamatban lévő képzések várhatóan 2018 tavaszáig befejeződnek, így további több ezer hivatásos sofőr állhat munkába jövőre. A képzést befejezők körében felmérjük azt, hogy milyen arányban helyezkedtek el a szektorban. Az eddig beérkezett válaszok alapján elmondható, hogy 92 százalékuk talált így munkát. A Munkaerő-piaci változások segítése nevű program teljes mértékben hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez, hiszen konkrét munkaerőigényekre alapozott képzések segítségével biztosítja a munkaadók növekedéséhez szükséges munkaerőt.

– Mi a véleménye a tavaly novemberben megkötött hatéves bérmegállapodásról?

– Eredményesnek tartom, hiszen a keresetek emelkedése számításaink szerint alakult, az átlagos bérdinamika a versenyszférában meghaladta a tizenegy százalékot az idén, az első nyolc hónapban. Ez valamennyi vállalkozásnak nagyon jó hír, hiszen a parlamentnek már benyújtottuk a szociális hozzájárulási adó további fél százalékpontos csökkentésére vonatkozó javaslatunkat. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja, negyvenmilliárd forinttal több maradhat a piaci szereplőknél jövőre. A minimálbér és a garantált bérminimum érdemi emelésének és az adócsökkentések következtében kiemelendő, hogy az alacsonyabb kereseti szintű területeken az átlagosnál nagyobb bérnövekedés valósult meg, a fizikai foglalkozásúak esetében pedig átlagosan 14,5 százalékos volt a keresetnövekedés. A versenyszférában a vállalkozásoknak is fontos gazdasági érdekük, hogy a kötelező bérminimumok emelése miatt bekövetkező bérfeszültségek kezelése érdekében a magasabb bérkategóriákban is emeljék a fizetéseket.
A magasabb bérek emellett újabb ösztönzést adnak az aktivitás további növekedésének, a keresetek emelkedése elősegíti az országon belüli mobilitás növekedését is, a bérfelzárkózás pedig tovább segítheti a magyar munkaerő itthon tartását.

– Hozzájárul az állam a minimálbér-emeléshez bizonyos cégek esetében?

– A hatéves bérmegállapodás a legkisebb kötelező bérek emelése mellett érdemi munkáltatói adócsökkentést is tartalmazott. A szociá-lis hozzájárulási adó az idén január elsejével öt százalékponttal, 27-ről 22 százalékra mérséklődött, emellett a társasági nyereségadó egységesen kilenc százalékra csökkent. Ezek az adócsökkentések minden vállalkozásra vonatkoznak, a Munkahelyvédelmi Akcióterv pedig további tízmilliárdokat hagy a cégeknél. Ha 2018-ra tekintünk, akkor azt várjuk, hogy a minimálbér már elhatározott jövő évi nyolcszázalékos, a garantált bárminimum 12 százalékos növelése, a szociális hozzájárulási adó 19,5 százalékra történő mérséklése, valamint a munkaerő-piaci folyamatok a versenyszférában fenntartják a béremelések dinamizmusát.

– Mennyiben nyújtott segítséget a Munkahelyvédelmi Akcióterv az idén?

– A kormány 2013-tól 2017 augusztusáig a versenyszférában 572,4 milliárd forint munkahelyvédelmi kedvezményt adott a munkáltatóknak. Ekkora támogatást még egyetlen program sem nyújtott ahhoz, hogy munkahelyeket őrizzen meg, illetve teremtsen. Jelenleg közel 920 ezer a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű ember foglalkoztatásához járul hozzá a program. Az akció egyértelműen sikertörténet, hiszen a fiatalok, tartósan állást keresők, kisgyermekes anyukák, ötvenöt év felettiek százezreinek nyújt segítséget.

– Mire lehet számítani a munkanélküliség alakulását illetően? Mit jelentene a gyakorlatban a teljes foglalkoztatás?

– A KSH adatai szerint a 2017. július–szeptemberi időszakban 4 millió 450 ezer főre emelkedett a foglalkoztatottak száma hazánkban. Így ma – ahogyan már utaltam rá – 741 ezerrel több embernek van munkája Magyarországon, mint a 2010-es kormányváltáskor, a foglalkoztatási ráta pedig a rendszerváltás óta nem volt ilyen magas. Ugyanezen időszak alatt a munkanélküliségi ráta 11,5-ről 4,1 százalékra esett vissza, 27 éve nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség. A kormány foglalkoztatáspolitikájának sikerességét tehát a munkaerő-piaci adatok is igazolják, a hatéves bérmegállapodás és az adócsökkentési program pedig újabb lendületet adhat a munkaerőpiacnak, egyfelől tovább ösztönözve a munkavállalási hajlandóságot, másfelől csökkentve a magyar munkaerő elvándorlását. A célunk természetesen a teljes foglalkoztatás elérése, amihez nagyon közel vagyunk, az ország több térségében már el is értük. A továbbiakban a közfoglalkoztatottak versenyszférába terelésére, az inaktívak és álláskeresők munkaerőpiacra történő bevonására és a nyugdíjasok foglalkoztatására helyezzük a nagyobb hangsúlyt.

– Egységes cselekvési program kezdődött a munkaerő digitális fejlesztéséért. Mit tartalmaz a program és hogyan halad?

– A Digitális Jólét Program keretében zajlik a Digitális Munkaerő Program megvalósítása, amelynek a középpontja az új típusú, digitális tudásgazdaságra való felkészülés. Ennek keretében a digitális készségekkel egyáltalán nem rendelkezőket be kell vonnunk a digitális ökoszisztémába, az alapkészséggel már rendelkezőket tovább kell képezni, a szakképzésben és a felsőoktatásban pedig növelni kell az informatikai, adatgazdasági vagy természettudományos képzésben részt vevők számát. Már az eddig elért eredmények is jelentősek: kidolgoztuk az Infokommunikációs Egységes Referenciakeretet, az IKER-t, amely az egységes európai képesítési rendszerhez alkalmazkodva határozza meg a digitális írástudás szintjeit és a képzések tartalmát. Az IKER digitális képzések a Digitális Szakadék Csökkentése programban zajlanak több mint húszmilliárd forintos támogatással, amelynek köszönhetően eddig már több mint nyolcvannyolcezer felnőtt képzése történt meg.

– Mennyire eredményes a duális képzés?

– A szakképzés és a gazdaság közös találkozási pontját, a hatékony együttműködésük lehetőségét a duális szakképzés teremti meg. A képzés e formájában a szakképzés bizonyos feladatait a szakképző intézmények látják el, a tanulók gyakorlati képzésének további, jelentősebb részét pedig a gazdálkodó szervezetek végzik. A szakképzés fejlesztésében stratégiai szerepe van a duális képzés minél szélesebb körű elterjesztésének, és ennek alapja, hogy minél több gazdálkodó szervezet kapcsolódjon be a leendő szakemberek gyakorlati képzésébe. A duális szakképzési forma népszerűsége töretlen, hiszen a fokozatosan csökkenő tanulólétszám ellenére a duális képzés lényegét jelentő, gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzésben évek óta több mint ötvenezer tanuló vesz részt.