A metrókorrupció terhét a költségvetés viselheti

Fel kell készülni arra, hogy a költségvetésnek kell majd helytállnia a Gyurcsány–Bajnai-kormányok, illetve az MSZP-SZDSZ-vezetés alatt elkövetett, a 4-es metróberuházást és az Alstom-járműbeszerzést érintő szabálytalanságokért. Arra számítunk, hogy a korrupciós botrány miatt az elszámolt uniós pénzek egy részét vissza kell majd fizetni, de emiatt nem kerülhet veszélybe semmilyen, családokat érintő támogatás, bér- és nyugdíjkifizetés, sem a közszolgáltatások biztosítása – tájékoztatta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára az MTI-t.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) „az elmúlt évtized legjelentősebb korrupciós botrányát” tárta fel, amikor súlyos szabálytalanságokat és uniós pénzekkel visszaélést állapított meg a 4-es metróberuházással összefüggésben.

A vizsgálat során kiderült, hogy 167 milliárd forintot „elloptak, elcsaltak, vagy nem megfelelően használtak fel”, ezért több büntetőeljárás is folyamatban van – emlékeztetett az államtitkár.

Magyarországgal szemben az Európai Bizottság akár hatvan-hetven milliárd forintos pénzügyi korrekciót is megállapíthat, és ezzel a költségvetésnek számolnia kell. Ez jelentős összeg, amely nagyságát tekintve például a családi pótlék négy hónapra vonatkozó vagy a gyes több mint egész évre tervezett előirányzatával egyezik meg – érzékeltette Banai Péter Benő. Az ügy még nincs lezárva, az Európai Bizottság esetleges elmarasztaló döntése miatt semmiféle ellátás vagy kifizetés sem kerülhet veszélybe – hangsúlyozta az államtitkár, aki hozzátette: a kormány nem vitatja az uniós hatóságok megállapításait, azonban mindent megtesz a büntetés mérséklésére.

A 2018-as költségvetésben a szankció érvényesítése esetére el kell majd különíteni egy összeget, ám ez nem befolyásolhatja a családtámogatások, az oktatási vagy szociális kiadások tervezett mértékét. A hazai gazdaság szereplői és a magyar családok az uniós támogatások kedvezményezettjei, ne károsultjai legyenek – hangsúlyozta Banai Péter Benő. Hozzátette, az esetleges korrekció miatt a politikai felelősség egyértelműen a baloldali kormányokat és a 2010 előtti budapesti városvezetést terheli – ezt a metrókorrupciót vizsgáló fővárosi munkacsoport jelentése is megállapítja –, míg a pénzügyi következmények a jelenlegi kormányt állítják kihívás elé.