„A gazdaság érdeke is a határaink védelme”

Varga Mihály és Orbán Viktor. Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredménye, hogy hetvenkét százalékra csökkent az államadósság GDP-hez mért aránya (Fotó: Hegedüs Róbert)

Ahhoz, hogy Magyarország bármire képes legyen az elkövetkező négy évben, nem szabad beengedni hazánkba egyetlen migránst sem, meg kell védeni a kerítést, ki kell fizettetni Brüsszellel az árát, vagy legalábbis száznegyvenmilliárd forintot, ami ennek a fele, és a nemzetbiztonsági kockázat miatt ki kell tiltani az országból mindenkit, aki bevándorlásszervezéssel foglalkozik – mondta tegnap Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági évnyitó című budapesti gazdaságpolitikai fórumán. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nem lesz választási költségvetés, a hiány mértéke 2,4 százalék lehet az elfogadott törvény alapján. Kitért arra is, hogy a munkanélküliséget a 2010-es 12,8 százalékról 3,8 százalékra mérsékelték, így karnyújtásnyira van a teljes foglalkoztatottság, és már hatodik éve csökken az államadósság.

Trükközés a kárunkra

Orbán Viktor szerint Brüsszelben a kárunkra trükköznek, erre az Eximbankot hozta fel példaként. Kiemelte, hogy a családok támogatása komoly tétel: a kormány 765 milliárdot fordított erre, aminek nagy részét a multik és a pénzintézetek megadóztatásából, a bank- adóból befolyó összegből fizették ki. A miniszterelnök szerint az ország képes a demográfiai fordulatra. A minimálbér kilencven százalékkal nőtt 2010 óta, a garantált bérminimum száz százalékkal, az egészségügyi dolgozók bére pedig a másfélszeresével.

Az elmúlt nyolc év óta elért eredmények közé sorolta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelének visszafizetését, a 3,8 százalékra csökkent munkanélküliséget, a várható teljes foglalkoztatottságot, amely elmondása szerint még soha nem volt ilyen közel, a hatodik éve három százalék alatt lévő államháztartási hiányt és az államadósság folyamatos csökkenését.

Magunkra számíthatunk

A gazdasági élet jelen lévő szereplőihez szólva Orbán Viktor úgy fogalmazott: a kormány nem az IMF-re épített, nem keresett külföldi modelleket és nem fogadott el semmilyen fenyegetést. A kormányfő szerint a sikeres gazdaságpolitika alapja a politikai stabilitás. Lényegesnek nevezte, hogy az adott ország polgárai megkapják azt, amit méltányosnak tartanak. Példaként hozta fel azt, hogy mindenki dolgozhasson, aki akar, a családokat támogatni kell, a tiszteletet pedig mindenkinek meg kell adni. Orbán Viktor szerint a fenntartható fejlődés alapja a munka, család, és haza, „én ezekben hiszek” – tette hozzá. A miniszterelnök úgy fogalmazott: a magyar modell négy pillérből áll, ez pedig a versenyképesség, a munkaalapú gazdaság, a demográfiai és az identitáspolitika. A kormányfő szerint ha sikerül megvédeni Magyarországot, akkor reálisan elérhető minden évben a négyszázalékos gazdasági növekedés, 2022-re pedig a teljes foglalkoztatottság. Hazánk tehát képes lehet arra, hogy minden évben emelkedjen a minimálbér, négyszázalékos gazdasági növekedéssel pedig minden évben lehet nyugdíjemelés és nyugdíjprémium, a nők negyvenévnyi munka után nyugdíjba mehetnek, emellett a családoknak járó adókedvezmény is emelkedhet – vázolta Orbán Viktor, kiemelve, hogy minden évben csökkenthetők lesznek a munkáltatói adóterhek is. Bejelentette, hogy a kistelepülések elnéptelenedésének megakadályozására idén elindul a Modern falu program. Fontosnak tartja a közép-európai közlekedési fejlesztéseket, az autópályákat és a Budapest–Belgrád, Budapest–Varsó vasútvonal modernizálását is. Beszédében a jegybankelnököt és több miniszterét, államtitkárát is méltatta a kormányfő. Azt kérte a jelenlévőktől, segítsenek megvédeni Magyarországot, a szuverén magyar adópolitikát, a külföldi érdekektől, befolyásolástól független kormányzást. „Önökön is múlik, hogy egy idegen politikai és gazdasági érdekeket képviselő bábkormány, vagy független, nemzeti kormány fogja vezetni Magyarországot” – zárta szavait a miniszterelnök.

A rendezvényen szintén felszólaló Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint nem lehetetlen, hogy 2010 és 2020 között összesen egymillió munkahely létesüljön.

Nemzetközi sikerek

A tárcavezető az elmúlt évek egyik legnagyobb eredményének nevezte, hogy hetvenkét százalékra csökkent az államadósság GDP-hez mért aránya, ennek jelentőségét a nemzetközi hitelminősítők is egyre inkább elismerik. A nemzetközi pénzpiacokon ennek eredményeként a magyar állampapírok hozama már kisebb, mint a velünk versenytárs Lengyelországé. A tárcavezető szerint négy év múlva deficit nélküli pénzforgalmi egyenleget tervez a kormány a költségvetésben, emellett az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedést kell elérni 2018–2022 között.

Matolcsy György jegybankelnök előadásában azt elemezte, hogy a következő években az országnak felzárkózási fordulatra van szüksége, meg kell valósítani, hogy 2030-ra az ország fejlettségi szintje elérje az európai uniós átlagot, 2050-re pedig az akkori osztrák fejlettségi szintet. A monetáris politikai fordulat révén jelentősen csökkent az országban a kamatok mértéke, ennek hatásaként a központi költségvetés a kamatkiadásokban 2015-ben mintegy ötszázmilliárd, 2017-ben hatszázmilliárd forintot takarított meg.

Parragh László, az MKIK elnöke szerint a következő tíz évben duplájára kellene emelkednie a bérek vásárlóerejének. Szerinte a gazdaság és a kormány együttműködésében ezt meg lehetne valósítani, amelynek a versenyképesség, a hatékonyság javulásával kell járnia.

A baloldali kormányokhoz képest az a legnagyobb különbség, hogy nem diktátumok alapján működik az ország – közölte lapunkkal Boros Imre közgazdász. Ez két dologban nyilvánul meg. Egyrészt a makrogazdasági mutatók, így például a fizetési vagy a kereskedelmi mérleg ugrásszerűen javultak, a devizatartalékok is elegendők, és alacsony az infláció. Másrészt sokat javult az életszínvonal, emelkednek a bérek, növekednek a megtakarítások, és a lakossággal sikerült elfogadtatni, hogy érdemes a saját államot finanszírozni. A gazdaság erősödése szempontjából az is fontos, hogy össze lehetett egyeztetni a költségvetési és a jegybanki politikát. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy véli, a négyszázalékos gazdasági növekedés kedvező, a hosszú távú lendülethez pedig szükség lesz további beruházásokra, fejlesztésekre. Az elemző úgy látja, a jelenlegi eredmények a gazdaságélénkítő intézkedéseknek és a laza monetáris politikának köszönhetők, de hosszabb távon is képesek vagyunk stabil, két és fél százalék körüli növekedésre. A foglalkoztatás területén ugyanakkor régiós különbségek mutatkoznak az északnyugati országrész javára. Az államháztartásról azt mondta, kedvező, hogy az államadósság összetétele változott, csökkent a deviza aránya, s ezzel az ország sebezhetősége is. (PGI–MOA)

Gazdasági kockázat a bevándorlás

Nem támasztják alá szakmai vélemények a „hurráoptimizmust” az illegális bevándorlás közgazdaságtani szempontjából – jelentette ki Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet (MKI) igazgatója tegnap az irreguláris migráció gazdaságtana – hoz vagy visz? című szakmai workshopon. Az MKI szakértője szerint az olasz választási eredmények is azt bizonyítják, hogy az Európai Unió állampolgárainak józan többsége aggódik a szabályozatlan bevándorlás miatt. Kiemelte, „nonszensz leegyszerűsítés” az ENSZ egyezménytervezete, amely szerint a migráció gazdasági értelemben úgy ahogy van, jó dolog. Jelentősen lassult az irreguláris migránsok érkezése Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója szerint. Janik Szabolcs, az MKI kutatója pedig elmondta, az illegális bevándorlók képzettségi hiányosságai okozzák munkaerőpiaci integrációjuk nehézségét. (GL)