A forintosítással megszűnt a lakossági devizaadósság

A globális kockázatok növekedésével 2018. április óta jelentősen csökkent a befektetők kockázatvállalási hajlandósága – közölte tegnap Nagy Márton a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Hozzátette azt is, hogy az elemzések sokszor elnagyoltak, és így helytelenül hasonlítanak össze olyan alapmutatókat, amik mögött eltérő fundamentális folyamatok húzódnak meg. Ez befolyásolhatja az ország nemzetközi megítélését. Az alelnök a távirati irodának elmondta: hazánk GDP-arányos, tulajdonosi hitelek nélküli bruttó külföldi adóssága 2010 óta megfeleződött, és a legfrissebb adatok szerint hatvan százalék alá csökkent. A folyamat mögött számos jegybanki és gazdaságpolitikai lépés mellett a jelentős többletet mutató folyó fizetési mérleg áll – utóbbi várhatóan a jövőben is fennmarad, így hazánk jelenleg tízszázalékos nettó külső adóssága 2020-ra megszűnhet. A külső adósságmutatókkal össz-hangban az ország devizaadóssága is mérséklődött, és a legfrissebb adatok szerint a GDP 56 százalékára csökkent – ennek számottevő része a stabilabb és kevésbé kockázatos tulajdonosoktól származó hitelekhez kapcsolódik, amit figyelmen kívül hagyva a devizaadósság csupán a GDP 39 százaléka.

A csökkenés legnagyobb része az árfolyamkockázatra érzékeny szektoroknál valósult meg. A lakosság devizaadóssága a forintosítás hatására megszűnt, míg az államé az önfinanszírozási program hatására mérséklődött. Nagy Márton hozzátette: az állam GDP-arányosan húsz százalék alatti devizaadóssága tovább csökken, nincs szükség devizakötvény-kibocsátásra.