Gazdaság
A cégek is sorba állnak a hitelekért
A válság óta ez a legmagasabb dinamika, a régiós összehasonlításban az emelkedés viszont nem számít kiugrónak
A vállalati hitelezésben a hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek kihelyezése érdemben továbbra sem emelkedett, miközben a hitelkereslet elsősorban a hosszú lejáratú források iránt erősödött – mondta tegnap Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője. A bankok elsősorban a hitelek árjellegű feltételein enyhítettek a második negyedévben.
Az idei második negyedév végére 750 milliárd forinttal emelkedett a vállalati hitelállomány az egy évvel korábbihoz képest. A tranzakciók értéke éves összevetésben 12,1 százalékkal emelkedett. A kkv-szektor hitelállománya még ennél is erőteljesebben nőtt.
A háztartási hitelállomány négy százalékkal nőtt egy év alatt, a hitelnyújtást továbbra is az új lakáscélú hitelek és a személyi kölcsönök kihelyezése uralta. A fix kamatozású lakáshitelek aránya nyolcvankét százalékra emelkedett, a minősített fogyasztóbarát lakáshitel termékek térnyerése mellett – fűzte hozzá a szakember. Nagy Tamás beszélt arról is, a háztartási hitelállomány a második negyedév során 159 milliárd forinttal emelkedett a folyósítások és törlesztések egyenlegeként, bár ez a válság óta a legmagasabb dinamika, a régiós összehasonlításban az emelkedés nem számít kiugrónak. Kifejtette, hogy a teljes háztartási hitelfelvétel az elmúlt egy évben harmincegy százalékkal emelkedett.
A lakáscélú hitelek nyújtása ezen belül harminckilenc százalékkal, míg a személyi kölcsönök kibocsátása negyvennyolc százalékkal bővült, így a lakossági hitelállomány növekedésében ez a két hiteltípus meghatározó.
A Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője szólt még arról is, hogy a fix kamatozású lakáshitelek felára csökkent a vizsgált időszakban, ennek eredményeként az egy-ötéves futamidőre fix kamatozású hitelek felára elérte, az öt évnél hosszabb időre fixált kamatozású hitelek esetében pedig 0,2 százalékpontra megközelítette a változó kamatozású hitelek átlagos felárát.
Az idei második negyedév végére 750 milliárd forinttal emelkedett a vállalati hitelállomány az egy évvel korábbihoz képest. A tranzakciók értéke éves összevetésben 12,1 százalékkal emelkedett. A kkv-szektor hitelállománya még ennél is erőteljesebben nőtt.
A háztartási hitelállomány négy százalékkal nőtt egy év alatt, a hitelnyújtást továbbra is az új lakáscélú hitelek és a személyi kölcsönök kihelyezése uralta. A fix kamatozású lakáshitelek aránya nyolcvankét százalékra emelkedett, a minősített fogyasztóbarát lakáshitel termékek térnyerése mellett – fűzte hozzá a szakember. Nagy Tamás beszélt arról is, a háztartási hitelállomány a második negyedév során 159 milliárd forinttal emelkedett a folyósítások és törlesztések egyenlegeként, bár ez a válság óta a legmagasabb dinamika, a régiós összehasonlításban az emelkedés nem számít kiugrónak. Kifejtette, hogy a teljes háztartási hitelfelvétel az elmúlt egy évben harmincegy százalékkal emelkedett.
A lakáscélú hitelek nyújtása ezen belül harminckilenc százalékkal, míg a személyi kölcsönök kibocsátása negyvennyolc százalékkal bővült, így a lakossági hitelállomány növekedésében ez a két hiteltípus meghatározó.
A Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője szólt még arról is, hogy a fix kamatozású lakáshitelek felára csökkent a vizsgált időszakban, ennek eredményeként az egy-ötéves futamidőre fix kamatozású hitelek felára elérte, az öt évnél hosszabb időre fixált kamatozású hitelek esetében pedig 0,2 százalékpontra megközelítette a változó kamatozású hitelek átlagos felárát.