A belföldi kereslet dobta meg év elején az ipart

A kis- és középvállalkozások (kkv) jelentős részt képviselnek az ipari termelésben, a foglalkoztatás több mint ötven százalékát adják – mondta Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára az M1 csatornán tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva. A KSH részletes adatai szerint februárban az ipari termelés volumene 4,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal. Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 0,5 százalékkal emelkedett. Januárban 6,9 százalékkal nőtt az ipari termelés. Az év első két hónapjában a termelés 5,4 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában – adta hírül a távirati iroda. Az export értékesítése 0,2 százalékkal csökkent. A belföldi eladások 9,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a feldolgozóipar értékesítési volumene 13,7 százalékkal nagyobb volt, mint a múlt év azonos hónapjában. Összességében a fogyasztási cikkek belföldi értékesítése tizenegy százalékkal, ezen belül a tartós fogyasztási cikkeké hat százalékkal meghaladta a tavaly februárit, a beruházási javaké viszont ennél is jobban, 15,4 százalékkal nőtt. A helyettes államtitkár hozzátette: a járműgyártás az egyik meghatározó ágazat a növekedésben, de tavaly további iparágak is elkezdtek erősödni. Az első két hónapban 5,4 százalékkal bővült az ipari termelés, amin belül a járműalkatrész-gyártás az egyik meghatározó, de a gumiipar, a fémipar, a faipar vagy a vegyipar bővülése is jelentős hatással volt az egész feldolgozóipar teljesítményére – sorolta. Emellett az energiaipar és a csekély súlyú bányászat, illetve ehhez kapcsolódó ipari feladatok teljesítménye is jelentősen nőtt. Kitért arra, hogy a következő hónapokban az uniós forrásokkal a költségvetésből a kkv-k valósítanak meg ipari fejlesztéseket. Hozzátette: ezek mind azt a célt támogatják, hogy a magyar kkv-k versenyképessége, hatékonysága, termelési rugalmassága emelkedjen.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője lapunkkal közölte, hogy idén jobban kezdett az ipar, mint 2017-ben, viszont lassabb volt a dinamika, mint a tavalyi negyedik negyedévben. Ennek elsősorban az az oka, hogy csökkent az exportteljesítmény, amit viszont ellensúlyozott a belföldi kereslet élénkülése. Az export csökkenéséhez az is hozzájárult, hogy a német ipari adatok is gyengék voltak, Németországban tíz éve ez volt a legrosszabb évkezdet. A kilátások viszont kedvezőek – tette hozzá az elemző. Egyrészt az export esetében az új rendelésállományok hat százalékkal haladják meg a bázist, másrészt idén várhatóan újabb egységek termelése kezdődik meg, vagyis beérnek a tavalyi beruházások. Így például megkezdi az Audi az új Q3-as, a Mercedes pedig az A osztály gyártását. A gumiiparban az Apollo és a Bridgestone erősítheti a termelést. A belföldi értékesítésben elsősorban a járműalkatrész-gyártás vitte a prímet, az export ugyan visszaesett, de februárban például huszonhat százalékkal több járművet helyeztek forgalomba, mint tavaly ilyenkor.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is úgy foglalt állást, hogy a belföldi értékesítés dobta meg az ipart. Kiemelte a vegyipart, az év eleje óta jól teljesítő élelmiszeripart, továbbá a fémipart, utóbbinak hátterében az infrastrukturális beruházások állnak, továbbá az, hogy meglendült az ingatlan- és irodapiac.