Gazdaság

A Paks II beruházás a kétoldalú kapcsolatok sarokpontja a szakértő szerint

Interjú Kecskés Andrással, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi docensével

Kecskés András, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi docense interjút adott a Magyar Hírlapnak a Paks II beruházásról.

– Tegnap került sor Vlagyimir Putyin magyarországi látogatására. Az Oroszország elleni EU-s gazdasági szankciók tekintetében mennyire fontos a magyar álláspont?

– Érzékeny kérdésről van szó, hiszen a külpolitikai és a gazdasági érdekek ellentétesek lehetnek e tekintetben. Így az unió országai sem egységesek az Oroszországgal szembeni szankciók tekintetében. Az orosz gazdasági érdekek mellett jelentősen sértik az EU egyes tagállamainak érdekeit is. Lengyelországgal, a balti államokkal és más észak-európai országokkal szemben, Franciaországnak, Olaszországnak és Görögországnak stratégiai érdeke lehet a szankciók enyhítése, vagy részleges eltörlése. Mivel a szankciók a magyar gazdasági érdekeket is érzékenyen érintik, Putyin támogatást remél Budapesttől.

– Donald Trump megválasztását követően az orosz kapcsolatok globális külpolitikai környezete is drámain megváltozott. Mennyiben befolyásolja ez az idei találkozó hangvételét?

– Gazdasági szempontból kétségtelen, hogy Trump megválasztása óta előtérbe került a kétoldalú megállapodások szerepe. Az orosz kapcsolatok élénküléséből leginkább Magyarország élelmiszeripari és gyógyszeripari exportja, valamint vízágazata profitálhat. Külpolitikai szempontból mégis valószínűtlennek tartom, hogy az EU érintett tagállamai közül bármelyik megvétózná az Oroszországgal szembeni uniós szankciókat. Így a budapesti találkozó szempontjából egyelőre fontosabbnak tűnik annak üzenete és véleményformáló hatása Európában.

– A Paks II beruházás a találkozó egyik sarkalatos témája lehet. Milyen fejlemények várhatók ebben a tekintetben?

– A projekt megvalósításához már csak környezetvédelmi engedélyre van szükség. A beruházás gazdaságélénkítő hatása miatt az orosz–magyar kapcsolatok sarokpontjai közé tartozik. Az orosz beruházó, a Roszatom, transzparens tendereztetést kíván folytatni, de jelentős mértékben számít a magyar beszállítók körére. A nem-nukleáris berendezések beszerzésére vonatkozó tender előkészítése például már folyamatban is van. A tárgyalófelek 2029-re tervezik a bővítés befejezését, bőven a műszaki időkereteken belül, hiszen a működő blokkok 2035-ig üzemképesek.