A magyar vállalkozások keresik a fejlődés lehetőségeit

Szabados Richárd az esemény fővédnökeként kifejtette, hogy a projektmenedzsment ugyanúgy a csapatmunkáról, az együttműködésről szól, mint a gazdaságpolitika, amely sok kihívással szembesül a mostani, bevételnövekedést nem segítő nemzetközi környezetben. Belföldön a foglalkoztatás továbbra is kedvezően alakul, a gazdasági tervezést pedig megkönnyíti, hogy a forint árfolyama stabilizálódik, de vállalkozói oldalról az is fontos szempont, hogy a magasabb alapkamat miatt a forint forrásköltsége magasabb, mint a devizában elérhető hiteleké. Devizafedezethez ugyanakkor csak az exportáló cégek juthatnak, vagyis a 908 ezer magyarországi vállalkozásból körülbelül 35 ezer, a többinek kamattámogatott hitelek biztosíthatnak versenyképes kamatszintet, így nem a saját likviditásuk terhére kell kiegyenlíteniük a kamatkülönbségeket. A cégek érdekében a kormány összesen csaknem 2800 milliárd forintot mozgósít vissza nem térítendő támogatásokkal, kedvezményes hitelekkel, tőkefinanszírozással és más eszközökkel. A költségvetésből ehhez mintegy 500 milliárd forint kell, a támogatási lehetőségekből idén 40 ezer vállalkozás részesülhet.

Szabados Richárd becslése szerint az adócsökkentés hatására a vállalkozásoknak éves szinten 80-90 milliárd forinttal kell kevesebbet befizetniük. Jelentős segítség lehet az adóadminisztrációs terhek, a beszámolókészítési kötelezettség mérséklése is, ennek érdekében hamarosan automatizálódhat a 600 ezres egyéni és mikrovállalkozói kör adóbevallása.

Az államtitkár kiemelte a mesterséges intelligencia jelentőségét is, mert ennek felhasználásában - hangsúlyozta - a magyar vállalkozóknak muszáj fejlődniük, bár a jelentős részük ezt már felismerte. Szavai szerint az uniós túlszabályozás nem jó irány, Brüsszel a kutatási-fejlesztési finanszírozásban is lemaradt, az Egyesült Államok és Kína csaknem ezerszer többet fordít innovációs célokra. Az EU kétszer-háromszor gyorsabb ütemmel zárkózhatna csak föl hozzájuk, de inkább a lemaradása ilyen ütemű - fogalmazott. Az államtitkár a magyar vállalkozások versenyképességében az energiaköltségek alakulását szintén kulcskérdésnek tekinti, ígérete szerint tehát a kormány ezt is lefelé fogja vinni, amihez az energiatározói kapacitások fejlesztésével hozzájárulhat.

A Magyar Projektmenedzsment Szövetség elnöke a szakmai követelmények és körülmények gyors változását emelte ki a köszöntőjében. Cserna József hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia és az adatvezérelt döntéshozatal térnyerése, a társadalmi és környezeti fenntarthatóság elvárása a projektmenedzserek mindennapjaira is hat, a munkájuk professzionalizálódik, a módszertani háttér rohamos ütemben fejlődik. Becslések szerint ma világszerte 40 millióan dolgoznak projektmenedzserként, de 10 év múlva már 65 millióra lehet szükség. Az igény belföldön is jelentős, hiszen a magyar gazdaság jelentős részben projektalapon működik, a fejlődéshez nélkülözhetetlen hatékony projektmenedzsment. A szervezet elnöke úgy látja, hogy Magyarországon főképp a digitális megoldások alkalmazása, a technológiai háttér fejlesztése a legjelentősebb kihívás, de nemzetközi minősítésű projektmenedzserből is többre lenne szükség.

Az idei eseményen 25. alkalommal adták át az Év Projektmenedzsere Díjat. A nyertes Bándy Ádám, aki sikerrel vezette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a GIRO Zrt. közreműködésével megvalósult QR-kódos fizetési ökoszisztéma bevezetését - indokolták az elismerés átadását. Bándy Ádám úgy fogalmazott, hogy egy ilyen volumenű, sokszereplős projektben a siker alapja az emberi együttműködés és a stratégiai gondolkodás.