A kormány a reálbérek emelkedése mellett van

Kiemelte, az elmúlt időszakban a kormány a reálbéreket jelentősen emelte, és erős bérkonvergencia valósult meg.

Felidézte, hogy 2010 óta 75 százalékkal nőtt az átlagkeresetek reálértéke.

„Tehát 75 százalékkal ér többet a pénzünk, többet tudunk vásárolni 2010 óta, a családok, a háztartások jobban élnek, ténylegesen több pénz van a fogyasztásra, megtakarításra” - fogalmazott.

Nagy Márton kitért arra, hogy a bérkonvergenciát folytatják, de ennek fontos feltétele a gazdasági növekedés. Ha nincs gazdasági növekedés, akkor a vállalatok nem tudják az ehhez szükséges forrást kitermelni - tette hozzá.

A nemzetgazdasági miniszter kitért arra is, hogy Magyarországon 2010 óta stabil gazdasági növekedés volt egészen a Covid-ig, akkor ez a tendencia megtört, és egy válságok kora kezdődött el. Lényegében a háború kirobbanása óta Magyarországon nincs növekedés, és vélhetően a 2025-ös év is egy kismértékű, kicsivel nulla fölötti értékű növekedéssel fog zárni.

Nagy Márton az ágazatokról szólva jelezte, hogy leginkább ott emelkednek a bérek, ahol állami bérprogramok vannak, példaként említette egyebek közt a pedagógus béremelést, a vízgazdálkodás területét.

A nemzetgazdasági miniszter a reálkeresetekre utalva szólt arról, hogy az inflációt kontroll alatt kell tartani. Jelenleg az inflációt 4 százalék közelében tudják tartani egy nagyon erős árréscsökkentés segítségével.

Felidézte, az árréscsökkentést az élelmiszereknél és a háztartási cikkeknél alkalmazzák, és hozzátette, hogy a kormány ezek novemberi végi határidejét meghosszabbította február végéig, továbbá 14 új élelmiszertermékre - főleg zöldség, gyümölcs, illetve néhány sajt esetén - vezetnek be árréscsökkentést.

A miniszter beszélt arról is, hogy tovább kell emelni a minimálbért, cél az 1000 eurós minimálbér elérése 2028-ra, és ezzel az ország az unióban a középmezőnybe fog tartozni.

Utalt arra, hogy a munkáltatói érdekképviseletek, az MKIK, a VOSZ, az MGYOSZ az elmúlt időszakban nagyon sokat kommunikált a bérmegállapodás kapcsán arról, hogy a vállalatokat segítendő adócsomagot kér. Ennek egyik fontos eleme lenne a szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentése, dolgoznak ezen az adócsomagon, most úgy látják, hogy a szocho tekintetében nincs egyetértés a kormányon belül - mondta a miniszter.

Nagy Márton hangsúlyozta, a kormány mindig az adócsökkentés pártján állt, akár a családok esetén, akár a vállalatok esetén, és dolgoznak egy 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetésén is a költségvetés lehetőségeit figyelembe véve.

Megjegyezte, ezzel szemben a Tisza adóemelésről, egy progresszív és majdnem minden jövedelmi sávot érintő adóemelésről beszél. A kiszivárgott tervek szerint az látható, hogy lényegében a mediánbért keresők és az a fölöttiek egy nagyobb adóterhelést kaphatnak - mondta Nagy Márton.

Almási Erzsébet, az OFA Nonprofit Kft. ügyvezetője köszöntőjében elmondta, tizedik alkalommal ismerik el a felelős foglalkoztatókat. A felelős foglalkoztatásnak gazdasági haszna van és érdeke az egész gazdaságnak - tette hozzá.

Az ünnepségen öt kategóriában díjazták az első, második és harmadik helyezett felelős foglalkoztatókat.

Első helyezett lett a kisvállalkozásoknál a SKOLL Learning Technologies Zrt., a középvállalkozásoknál a CALLCOMM Zrt., a nagyvállalatok I. (251-2000 fő közötti foglalkoztatott) kategóriában a Maxon Motor Hungary Kft., a nagyvállalatok II. (2000 fő feletti foglalkoztatott) kategóriában a Kyndryl Hungary Kft. Az egyéb gazdálkodó szervezetek között a Semmelweis Egyetem kapta az első helyet.

A rendezvényeken különdíjakat is átadtak.