Már a kínai finomítók is elfordultak az orosz olajtól

Már a kínai finomítók is elfordultak az orosz olajtól, így az ESPO spot eladására ezen a héten hordónként 50 centes diszkonttal került sor az ICE Brent benchmarkhoz képest. A múlt héten még 1 dolláros prémiummal árazták az orosz fajtát. Azóta azonban a Sinopec is lemondott néhány szállítmányt, miután az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a Rosznyeft és a Lukoil ellen – írja a Bloomberg alapján a vg.hu.

Washington lépése az Európai Unió Oroszország energiakereskedelmére vonatkozó szigorúbb korlátozásait követte, és a múlt héten a határidős referenciaértékek emelkedését eredményezte, mivel a feldolgozók alternatív hordókat kereshetnek.
Az ESPO-t mind Kína állami tulajdonú finomítói, mind az ország magántulajdonban lévő kisebb feldolgozói is kedvelték. Ezek egyébként eddig vásárolták az iráni olajat is – az amerikai szankciók ellenére.

A kisebb magánfinomítók jellemzően napi 800 ezer hordó orosz távol-keleti nyersolajat dolgoznak fel, beleértve az ESPO-t, valamint a Szokol és a Szahalin Blend olajokat, és ez a kereslet „továbbra is erős marad” – állítja a Vortexa. Az azonban most nem világos, hogy át tudják-e venni a későbbiekben a nagyok által visszamondott szállítmányokat.

A Rosznyeft és Lukoil elleni amerikai szankciók voltak az első jelentős korlátozások az orosz kőolajiparban Donald Trump elnök Fehér Házba való visszatérése óta. Az ügyhöz közel álló tisztviselők szerint a kormányzat terve az, hogy drágábbá és kockázatosabbá tegye Moszkva kereskedelmét, de a globális árak ugrásszerű növekedése nélkül.

A nemzetközi szankciók új hulláma érzékenyen érintette az orosz olajexportot: a görög hajótársaságok – melyek eddig a nyugati kikötőkből induló orosz nyersolaj harmadát szállították – tömegesen vonulnak ki az üzletből. A döntés hátterében az Egyesült Államok új szankciós intézkedései állnak, melyeket Donald Trump kormánya vezetett be az orosz olajipari óriások, a Rosznyeft és a Lukoil ellen.

Az Ekonomicsna Pravda szerint a görög tankerflotta az elmúlt hónapokban még havi 10-20 millió hordó orosz olajat szállított külföldre, ám október végére ez a volumen gyakorlatilag a töredékére esett vissza.

A görög hajótulajdonosok óvatosabbá váltak, mivel az új amerikai korlátozások pénzügyi és biztosítási kockázatokat is jelentenek, és egyre nehezebb a fizetések lebonyolítása a szankcionált cégekkel.

Az orosz olajexport így egyre inkább az úgynevezett árnyékflotta hajóira támaszkodik – ezek jellemzően kevésbé átlátható tulajdonosi hátterű, régebbi tankerek, melyek gyakran harmadik országok zászlaja alatt közlekednek. Az átrendeződés hatására a szállítási díjak is megugrottak: az Ural típusú kőolaj szállítása a balti kikötőkből, például Primorszkból vagy Uszt-Lugából az indiai piacokra már meghaladja a 8 millió dollárt rakományonként, szemben a hónap eleji 7 millióval.