Gazdaság

Kétséges az orosz olajóriásokkal szembeni amerikai szankciók hatékonysága

A WSJ elmagyarázta az okokat

Az Egyesült Államok nem vezetett be szankciókat a szankcionált orosz gázt fogadó kínai kikötővel szemben.

Kétséges az orosz olajóriásokkal szembeni amerikai szankciók hatékonysága
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/NurPhoto/Nicolas Koutsokostas

Oroszországnak már sikerült megkerülnie az amerikai szankciókat az Arctic LNG 2 gázüzem ellen Kínának köszönhetően, ami megkérdőjelezi a Lukoil és a Rosneft ellen október 22-én bevezetett új amerikai korlátozások hatékonyságát – írja a The Wall Street Journal.

A kiadvány emlékeztet arra, hogy Joe Biden elnöksége alatt az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a projektre, és sokáig senkit sem érdekelt a létesítményeiben termelt gáz. 2025 augusztusa óta azonban Oroszországnak sikerült 11 cseppfolyósított földgázzal teli tartályhajót küldenie ebből az üzemből a hajókövetési adatok szerint.

Az újságírók hangsúlyozzák, hogy az Arctic LNG 2 üzemből származó gáz vonzó Kína számára, mivel a versenytársakhoz képest csökkentett áron szállítják, és Kína cseppfolyósított gáz iránti kereslete csak növekszik.

„De annak érdekében, hogy az Egyesült Államok másodlagos szankcióinak kockázata nélkül vásárolhassa meg, Kína gyakorlatilag a Beihai kikötőt foglalta le az orosz sarkvidéki LNG számára – amióta a terminál elkezdte fogadni az orosz gázt, egyetlen másik LNG-szállító tartályhajó sem kötött ki Beihaiban” – hangsúlyozzák az újságírók.

Martin Senior, az Argus elemzője, amely a hajómozgásokról szolgáltat adatokat, azzal magyarázza Kína választását, hogy a terminál üzemeltetője, az állami tulajdonú China Oil & Gas Pipeline Network nagyrészt kínai eszközökkel rendelkezik, és nem nagyon függ a dollárra épülő globális pénzügyi rendszertől.

„Ezáltal a kikötő és tulajdonosa kevésbé kiszolgáltatott az Egyesült Államok másodlagos szankcióinak kockázatával szemben” – jegyzi meg a szakértő.

Újságírók megjegyzik, hogy Washington nem vezetett be szankciókat a létesítmény ellen, bár az Egyesült Királyság október elején szankciókat vezetett be a terminálra, „az orosz energiaszektor támogatásában részt vevő szervezetnek” nevezve azt. Akkoriban a kínai külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy Peking „következményesen ellenzi az egyoldalú szankciókat, amelyeknek nincs nemzetközi jogi alapja”.

„Ez a valóság nem sok jót ígér az Oroszország ellen ezen a héten bevezetett olajszankciók hatékonysága szempontjából” – mondta Ronald Smith, az Emerging Markets Oil and Gas Consulting Partners alapító partnere.

Az Arctic LNG 2 projekt régóta amerikai szankciók alatt áll, és a vásárlók kezdetben féltek megvásárolni ezt a „kék üzemanyagot”, mivel fennállt a másodlagos amerikai szankciók lehetősége. 2025 augusztusában azonban Kína mert az első vevő lenni. Az amerikai korlátozások ellenére Kína továbbra is aktívan vásárol orosz gázt az Arctic LNG2-től.

Október 22-én az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a Rosneft és a Lukoil ellen. Megjegyzendő, hogy a Rosneft és a Lukoil mellett a szankciók azokat a vállalatokat is érintik, amelyek közvetlenül vagy legalább 50%-ban ezek az óriások tulajdonában vannak, még akkor is, ha nem szerepelnek közvetlenül a szankciós listán. Ezek a Rosneft 28 és a Lukoil 6 leányvállalata.

A szakértők úgy vélik, hogy a szankciók az orosz olaj- és gázbevételek csökkenéséhez vezetnek.

Kapcsolódó írásaink