Fiatalok foglalkoztatása: Áttörést hozott az elmúlt 15 év

Szalai Piroska, valamint Varga Zsolt Mátyás a 2002 és 2024 közötti időszakot vizsgálta az Európai Unióban, különös figyelmet fordítva Magyarország foglalkoztatási trendjeire a fiatalok körében. Dolgozatuk címe „Tanulni és / vagy dolgozni? Így egyensúlyoznak a 15–24 évesek a munkaerőpiacon Magyarországon és Európában”.

A kutatás megerősíti: Magyarországon az utóbbi másfél évtizedben minden korosztályban javult a foglalkoztatási helyzet. A teljes foglalkoztatotti létszám 2023-ban 4 millió 699 ezer fő volt, több mint egymillióval több, mint 2010-ben.

A 20–64 évesek foglalkoztatási rátája 81,1%, ami az EU 7. legjobb értéke. A 55–64 évesek foglalkoztatása 70,4%, ami több mint duplája a 2010-es értéknek. A kisgyermekes anyák körében (ahol a legfiatalabb gyermek még nincs 6 éves) a ráta elérte a 75,4%-ot. A felsőfokú végzettségűek foglalkoztatása pedig 91%, míg a teljes munkaidőben dolgozók aránya 77,7%.

Az egyetlen olyan demográfiai csoport, ahol Magyarország még elmarad az uniós átlagtól, az a 15–24 éves korosztály. Bár a fejlődés látványos, még van hova lépni.

A fiatalok foglalkoztatási rátája 2010-ben 18,3% volt, 2024-re ez 27,2%-ra emelkedett. Ezzel az ország az utolsó helyről a 17. helyre lépett előre az uniós rangsorban. A 2024-es uniós átlag ugyanakkor 34,9%, vagyis Magyarország még 7,7 százalékponttal elmarad attól.

Ennek ellenére a javulás mértéke az 5. legnagyobb volt az EU-ban. Csak Hollandia, Litvánia, Észtország és Írország előzött meg bennünket a javulás dinamikájában.

Szalai Piroska szerint a tanulás melletti munkavállalás egyre elterjedtebb Európa-szerte. Ahogy fogalmazott:

„A fiatalok manapság már Európa számos országában nem követik a hagyományos tanulás, majd munkába állás mintáját. Egyre többen vannak, akik a tanulmányaik végzése mellett a végzettségük megszerzése előtt munkát vállalnak.”

A változás több tényezőnek is köszönhető:

• Az oktatási rendszer átalakulása – például a duális képzések elterjedése.

• Munkaerőhiány – a cégek nyitottabbá váltak a rugalmas, részmunkaidős foglalkoztatásra.

• Szja-mentesség – 2022 óta a 25 év alattiak mentesülnek a személyi jövedelemadó alól, ami kézzelfogható anyagi ösztönzést jelent.

A 2013-as Munkahelyvédelmi Akcióterv szintén hozzájárult a trendhez: a fiatalok után fizetendő szociális hozzájárulási adó mértékét megfelezték, ami jelentősen csökkentette a munkáltatók költségeit.

Szalai Piroska hangsúlyozta, hogy a fiatalok foglalkoztatását segítő intézkedések külföldről és belföldről is politikai támadások célpontjai, különösen az szja-mentesség:

„Fontos, hogy minél többen álljanak ki Magyarországon a családbarát adórendszer mellett, amely ösztönzi a gyermekvállalást és a fiatalok foglalkoztatási helyzetét is pozitívan befolyásolja.”

Az októberben indult nemzeti konzultáció egyik fókusza éppen az adópolitika. A kormány célja, hogy a fiatal munkavállalók helyzetének javítását szolgáló kedvezményrendszert megvédje a bel- és külföldi kritikáktól.

A kutatás tehát világosan alátámasztja: Magyarország fiataljainak foglalkoztatási helyzete jelentősen javult az elmúlt másfél évtizedben, még ha az EU-s átlaghoz képest van is még lemaradás. A duális képzések bővítése, a részmunkaidős lehetőségek és az adókedvezmények fontos eszközei a további fejlődésnek.