Üzemanyagválság Oroszországban

Az ukrán dróntámadások által kiváltott oroszországi üzemanyagválság tovább súlyosbodik. Egyik finomítót a másik után kell bezárni javítási munkálatok miatt, és a termelési volumen jelentősen csökken.

Ennek eredményeként az üzemanyagárak a tőzsdén rekordszintre emelkedtek. Az árak a kútnál is emelkednek. Azonban még nem olyan drámai módon, mert a kormány mesterségesen alacsonyan tartja őket. De a szovjet időkhöz hasonlóan az árszabályozás szűk keresztmetszetekhez vezet.

Milyen károkat okoztak az ukrán drónok?

Az elmúlt hónapokban ukrán drónok számos oroszországi olajfinomítót találtak el a DW által értékelt nyílt források szerint. Ezek közé tartozik a Krasznodar régióban található Afipsky, Ilsky és Slavyansk, valamint Volgográdban, Novokuibyshevszkben, Novoshakhtinskban, Rjazanban, Szamarában, Szaratovban, Szizránban és Uhtában található létesítmények. Összességében az oroszországi finomítók csaknem felét legalább egyszer megtámadták.

A hivatalos gyártási adatokat az orosz hatóságok titokban tartják. A kár mértékét csak bennfentesek és szakértők névtelen jelentései alapján lehet megbecsülni. A Reuters és a The Economist kutatása szerint a finomítói kapacitás akár 20 százalékát is ideiglenesen le lehet állítani.

Egy piaci szereplő hasonló becslést erősített meg a Kommerszant orosz újságnak: szeptemberben mintegy 400 000 tonna benzin hiányzott volna - összesen kétmillió tonna mennyiséggel. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt is elmondta, hogy Oroszországban elérte a 20 százalékot a benzinhiány.

Miért van most hiány?

A válság már nyár közepén nyilvánvalóvá vált - még mielőtt a finomítókban tömeges leállások történtek volna. Több tényező is összeállt: a kereslet szezonális növekedése, egyes finomítókban ütemezett karbantartási munkák, másokban pedig nem tervezett javítások. Emellett az olajtársaságok jelentősen növelték exportjukat.

Amikor a hiány rekordmagasságba emelte az árakat, a hatóságok ideiglenes exporttilalmat vezettek be. Ez kezdetben lehűtötte a piacot. A szakértők azonban korán figyelmeztettek, hogy a hatás gyorsan elmúlik, ha további zavarokat okoznak - például hatalmas dróntámadásokat. Pontosan ez történt.

Valószínűleg az ukrán fegyveres erők megváltozott taktikája is jelentős tényező volt. Szándékosan támadják újra és újra ugyanazokat a finomítókat, és megakadályozzák azok újraindítását. Például a rjazani üzemet, amely az ország egyik legnagyobbja, legalább hatszor találták el, a volgográdi és a szizráni üzemet pedig négyszer.

"A múltban, 2024 körül, minden finomítót csak egyszer támadtak meg, így a károkat néhány napon vagy héten belül helyre lehetett hozni" – mondta Szergej Vakulenko, a berlini Carnegie Russia Eurázsia Központ szakértője a DW-nek, számol be a focus.de.

A válság formái

Az orosz gyártóknak benzinjük legalább 15 százalékát el kell adniuk a tőzsdén. Az év eleje óta az árak több mint 40 százalékkal emelkedtek. Ugyanakkor az állam mesterségesen stabilan tartja a hazai piacot úgynevezett csappantyús kifizetésekkel: az olajtársaságok belföldön szabályozott áron értékesítik a benzint, és az esetleges veszteségekért kártérítést kapnak az államtól. A monopóliumellenes hatóság az áremeléseket is ellenőrzi, és szeptember 30-án több régió benzinkútjain is ellenőrzéseket jelentett be.

A kiskereskedelemben a benzin ára 8,36 százalékkal emelkedett az év eleje óta a Rosstat szerint (szeptember 24-én). Bár ez kétszer olyan magas, mint az általános inflációs ráta, még mindig mérsékelt. A probléma az, hogy azok a benzinkutak, amelyek nem állnak kapcsolatban az olajtársaságokkal, és nem vásárolnak üzemanyagot közvetlenül tőlük, nem kapnak kártérítést. Üzemanyagot kell vásárolni a tőzsdén, ahol az árak közel állnak a kiskereskedelemhez.

Következmények a benzinkutakra nézve

"Ez nem összeomlás és nem rémálom. A problémák abból adódnak, hogy a piac hozzászokott ahhoz a helyzethez, hogy a benzin általában bőségesen rendelkezésre állt" – magyarázza Szergej Vakulenko, hozzátéve: "Logisztikai problémák vannak, mert egyik finomító a másik után leáll. A független benzinkútláncok kénytelenek leállítani vásárlásaikat, mert a benzin túl drága számukra a tőzsdén."

Sok független benzinkút bezár a veszteségek elkerülése érdekében. Az OMT-Consult ügynökség szerint számuk mintegy 360 helyszínnel csökkent július 28. és szeptember 22. között. Ez elsőre nem tűnik soknak, de egyes régiókban - például Rosztovban, Mari Elben és a Zsidó Autonóm Területen - az állomások akár 14 százalékát is be kellett zárni. Az Oroszország által annektált ukrán Krím-félszigeten az összes benzinkút fele bezárt. Az OMT-Consult szerint a távol-keleti régiók különösen veszélyeztetettek. Más régiókban azonban, ahol még nem zártak be benzinkutak, a benzinellátás korlátozott.

Hogyan reagál a kormány?

Az üzemanyag-exportra vonatkozó embargó kezdetben augusztus végéig volt érvényben, majd 2025 végéig meghosszabbították. Oroszország egyre inkább importál benzint Fehéroroszországból, de még ez sem enyhíti a hiányt.

A Kommerszant újság szerint Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes javasolta a Kínából, Dél-Koreából és Szingapúrból származó importra kivetett vámok eltörlését, hogy biztosítsa az onnan történő szállítást. Egy másik kezdeményezés lehetővé teszi a gyártók számára, hogy monometil-anilint használjanak, egy oktánszámot növelő adalékanyagot, amely lehetővé teszi a benzin előállítását alacsony minőségű nyersanyagokból. Oroszország 2016-ban betiltotta a használatát, összhangba hozva az európai kibocsátási előírásokkal.

Hogy ezek az intézkedések hatályba lépnek-e, az bizonytalan – különösen azért, mert a dróntámadások folytatódnak. Egyes finomítókban, mondja Szergej Vakulenko, "már semmi sem működik". Hosszú távon az orosz vezetés kénytelen lehet egy hallgatólagos megállapodáson gondolkodni Ukrajnával - az energetikai létesítmények elleni támadásokról való kölcsönös lemondásról.