Függőségből függőségbe zuhan az Európai Unió

Az elmúlt időszakot nagyon erősen tematizálta az energiapolitika és különösen az orosz energiahordozók kitiltásának az ügye - mondta az M1 stúdiójában Hortay Olivér. A Századvég Energia és Klímapolitikai Üzletág vezetője emlékeztetett, tavasszal Ursula von der Leyen elmondta, hogy az egyik kiemelt prioritású törekvése az Európai Bizottságnak a teljes körű embargó. Néhány héttel ezelőtt is Dan Jorgensen energiaügyi biztos úgy fogalmazott, hogy örökös szankciót szeretne kivetni az orosz energiahordozókra, mindegy, hogy hogyan alakul a háború, soha többé egyetlen egy molekula orosz olajat vagy gázt sem szeretne az európai piacon látni.

A szakértő kiemelte, az elmúlt évek tendenciái azt mutatták, hogy az Európai Unió ennek megfelelően a tagállami szintű kereskedelmi konfliktusok által jelentősen csökkentette a vezetékes orosz gáz beszerzéseit, míg korábban az energiaválság előtt az EU ellátásának kb. 40%-át fedezték ezek a források, ez a tavalyi évre 19%-ra csökkent, ehhez már az orosz cseppfolyósított földgázt is hozzászámolva. „Ezzel párhuzamosan egy nagyon nagy volumen is megjelent az európai piacon, ami amerikai cseppfolyósított földgázt jelent, tehát úgy tűnik, hogy az Európai Unió már most is az egyik függésből jelentős részben új függésbe, amerikai cseppfolyósított földgáz függésbe navigálta magát és nyáron Ursula von der Leyen kereskedelmi megállapodást kötött Trump-al, az Egyesült Államokkal, és ennek a megállapodásnak az is része volt, hogy a következő időszakban az Európai Unió tovább növeli az amerikai beszerzését, tehát azt látjuk, hogy a törekvés folytatódik, ezt szerettük volna megvizsgálni, hogy az európaiak mit gondolnak erről a törekvésről” - fogalmazott.

Megjegyezte, itt az ideológia ütközik az észerűséggel. „A kutatási eredményeink azt mutatják, hogy az európaiak többsége elutasítja ezt a váltást, hogy a vezetékes orosz gázt le kéne cserélni a drágább és környezet szennyezőbb amerikai cseppfolyósított földgázra. Egészen pontosan a válaszadók 54%-a nem támogatja magát a cserét. A tagállamok között nagyon nagy különbségek tapasztalhatóak, ahol támogatják a váltást, azok tipikusan a szankciópárti balti és skandináv tagállamok, skandináv országok. A legnagyobb elutasítottsága a cserének Magyarországon és Bulgáriában van. Ebben a két országban a 73%-a a felnőtt lakosságnak elutasítja a dolgot. Ahol a kérdés igazán megosztott, 50-50 azoknak az arány, akik támogatják és akik elutasítják, azok a tagállamok, akik most is szereznek be orosz gáz, de azt csapfolyósított földgáz formájában teszik, például Franciaországban, vagy Belgiumban, vagy Spanyolországban, ott körülbelül a lakosság fele nem támogatná ezt a váltást, de a másik fele mellette van” - tájékoztatott Hortay Olivér.

Ami a magyar olajbeszerzéseket és a horvát olajvitát illeti kiemelte, itt a friss fejlemény az az, hogy a horvát miniszterelnök bejelentette, hogy Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság segítségét fogja kérni abban, hogy döntést hozzon ebben az egész vitában. „Ez önmagában abszurd. Szerintem az egész vita elintézhető annyival, hogy két vezeték jobb, mint egy vezeték. Magyarországra jelenleg két vezetéken keresztül érkezik olaj, a Barátság kőolajvezetéken keresztül és az Adria vezetéken keresztül. A horvátok amellett érvelnek, hogy a barátságvezetékre nem lenne szükség, amelyen keresztül orosz olaj érkezik, és az Adria vezetékkel el lehetne látni az ország igényeit, csak hogy az Adria vezeték maximális kapacitása nem elegendő ahhoz, hogy ellássa a magyar és a szlovák igényeket biztonságosan. Erre a horvátok előjöttek azzal az érvvel, hogy ha különböző adalékanyagokkal javítják a betáplált nyersolaj áramlását, akkor ezzel megnövelhetik a vezeték kapacitását annyira, amennyire szükséges, és ennek megfelelően különböző teszteket is végeztek, de még nem volt olyan teszt, ahol két óránál tovább sikerült volna akkora mennyiséget felhozni, ami bizonyítaná ezt a horvát állítást. De ez a műszaki vita szerintem teljesen másodlagos. A MOL-nak, mint vállalatnak joga van ahhoz, hogy eldöntse, hogy kitől mennyi olajat vásárol. Magyarországon ez egy ellátásbiztonsági kérdés” - fogalmazott.

Megjegyezte: „Magyarországnak joga van ahhoz, hogy két vezetéken keresztül szerezhesse be az olajat, és ne redukálódjon egy vezetékre a lehetséges beszerzési csatornája. Az pedig, hogy az Európai Bizottságot is behozza ebbe a kérdésbe a horvát fél, teljesen abszurd. Brüsszel, hogyan tudná jobban eldönteni ezt a műszaki kérdést, mint azok a felek, akik magukat, a teszteket végzik?”

Ráadásul a horvátok az elmúlt időszakban azért emelték a tranzitdíjakat, mert megnövekedett a piaci erejük, amiatt az Európai Bizottság elkezdte lebegtetni a szankció lehetőségét, a teljes energiaembergó lehetőségét. Az egyetlen pont, ahol a bizottságnak joga lenne beavatkozni ebbe a vitába, az a tranzitdíj megállapítása, és annak a kérdésköre, hogy érvényesül-e a verseny. De a versenyt éppen az Európai Bizottság torzítja a szankciókkal, és itt bezárul a kör - hívta fel a figyelmet Hortay Olivér.