Sokba kerül a fluktuáció a magyar cégeknek, mégsem mérik hatékonyan

Kiégés, kultúrasokk, karrierhiány - mi áll a fluktuáció mögött?

„A fluktuáció mértéke iparáganként jelentős eltéréseket mutat. A legmagasabb elvándorlási arány jelenleg a gyártásban, az autóiparban és a logisztikai szektorban tapasztalható” – mondja Mihályi Magdolna, a Jobtain HR szolgáltató ügyvezetője. Kiemeli: a fizikai dolgozók gyakran gyorsan, akár már pár ezer forintos bérnövekedés miatt is váltanak. A szellemi munkavállalók esetében a cégkultúra és a munkakörülmények nagyobb szerepet játszanak a döntésben. A technológiai szektorban is érzékelhető a fluktuáció, különösen a fiatalabb generációk körében, akik gyorsabb karrierépítést és rugalmasabb munkakörnyezetet keresnek. Ezzel szemben az adminisztratív és pénzügyi szektorban a fluktuáció valamivel alacsonyabb, de itt is megfigyelhető a kiégés és a fejlődési lehetőségek hiányának hatása.

Élményre, fejlődésre és megbecsülésre vágynak a munkavállalók

A fluktuáció legfőbb oka a magyar munkaerőpiacon a szakképzett fizikai munkaerő hiánya, a versenyképes bérekért folytatott harc, valamint a munkakörülményekkel kapcsolatos elvárások növekedése. „Az 5–6%-os elvándorlási arány még elfogadható, de a 20–25%-os cserélődés már komoly problémát jelez és vállalati szinten kell feltárni az okait” – véli a szakértő. A fluktuáció mögött olyan belső szervezeti okok húzódhatnak meg, mint például a nem versenyképes bérstruktúra, a vezetői kommunikáció hiánya vagy gyengesége, a túlterheltség vagy a kiégés. A karrierút hiánya vagy átláthatatlansága, a munkavállalói visszajelzések figyelmen kívül hagyása vagy a nem megfelelő onboarding folyamat szintén hozzájárulhat a munkaerő elvándorlásához. „A munkavállalók nemcsak fizetést keresnek, hanem élményt, fejlődést és megbecsülést. Ha ezek hiányoznak, a fluktuáció szinte garantált” – hangsúlyozza Mihályi Magdolna. Ráadásul a fluktuáció komoly költséggel is jár, ezek azonban sokszor rejtve maradnak. Pedig az új munkavállalók toborzása, hirdetések indítása, betanítás és mentorálás mind komoly kiadást jelentenek.

A fluktuáció nem csak statisztika – hanem tükör

„A vállalatok közel egyharmada nem méri megfelelően a fluktuációt, és nem rendelkezik pontos adatokkal arról, hogy hol és miért történik elvándorlás. Pedig nagyon fontos tisztában lenni azokkal a területekkel, ahol be kell avatkozni – akár az onboarding folyamatnál, akár a megtartásnál” – hangsúlyozza az ügyvezető. A fluktuációvizsgálat egy strukturált, adatvezérelt elemzés, amely segít feltárni a fluktuáció mögötti okokat. „A fluktuáció audit nem csupán számokkal dolgozik, hanem megmutatja, hol szivárog el a tehetség és a munkaerő és miért” – emeli ki a Jobtain szakértője. Az audit során feltárt problémák gyakran nem láthatók a napi működésben, de hosszú távon komoly veszteséget okozhatnak. Az eredmények alapján azonban célzott beavatkozások tervezhetők, amelyek nemcsak a fluktuációt csökkentik, hanem javítják a szervezeti hatékonyságot is.