Az önálló, kétpilléres közös agrárpolitika megőrzése a cél

Az agrárminiszterek tanácsülését megelőzően Viski József újságíróknak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság az önálló, független, az évtizedek óta jól működő kétpilléres szerkezet megszüntetését javasolja, a forrásokat egy egységes közös pénzügyi alap keretében kívánja a tagállamok rendelkezésére bocsátani.

„Ezt magyar részről nem tudjuk elfogadni. Magyarország kezdettől fogva ellenezte a különböző alapok összevonását” – fogalmazott.

Emlékeztetett: az elmúlt évben mind az európai gazdaszervezetek, mind az Európai Parlament aggályát fejezte ki ezzel szemben. Tavaly, a magyar uniós elnökség idején az agrárminiszterek egyhangúlag foglaltak amellett állást, hogy szükség van a független kétpilléres közös agrárpolitikára önálló végrehajtási szabályokkal.

Ennek ellenére az elmúlt hetekben hivatalosan is nyilvánosságra került az Európai Bizottság elképzelése, amely szerint javaslata kidolgozásakor semmibe vette a KAP végrehajtásában leginkább érintettek, a tagállamok és a végső kedvezményezett gazdák véleményét – hívta fel a figyelmet Viski József. Kifejtette: Az uniós bizottság továbbra is kitart amellett, hogy egy egységes pénzügyi keretet biztosítson a tagállamoknak, s mindezt úgy, hogy a pénzügyi keret csökken a tagállamok esetén és így Magyarország esetében is.

Az államtitkár elmondta, a Magyarország számára javasolt összeg előreláthatóan több mint 20 százalékkal lenne alacsonyabb, mint a jelenlegi időszakban ugyanezen intézkedésekre fordítható keret. „Ha ezt kiigazítjuk az inflációval, akkor még elkeserítőbb a helyzet” – hívta fel a figyelmet.

Szavai szerint vélelmezhető, hogy az Európai Bizottság nem akarja magára venni annak a politikai felelősségét, hogy kimondja: az egyes szakpolitikák mennyivel kevesebb forráshoz jutnak a következő hétéves uniós költségvetési időszakban. Ezzel szemben azt kívánja elérni, hogy a tagállamokon belül az egyes szakpolitikák versenyezzenek egymással, és az adott tagállam kormánya mondja meg azt, hogy mennyi pénzt, illetve mennyivel kevesebb pénzt ad az egyes szakpolitikák, az egyes ágazatok részére. Ez nem kedvező egyetlen ágazat számára sem – jegyezte meg.

Nem gondoljuk azt, hogy a tagállamokra kellene delegálni ezt a felelősséget amellett, hogy az Európai Unió eközben olyan központi döntéseket hoz, amelyek kihatással vannak a közös agrárpolitikára, illetve az európai mezőgazdaságra és élelmiszeriparra. Úgy a Mercosur-megállapodás, mint az Ukrajnával kötött szabadkereskedelmi megállapodások alapjaiban fogják befolyásolni az európai, köztük a magyar gazdák helyzetét – jelentette ki Viski József. Hozzátette: mindenképpen indokolt az, hogy a tagállamok saját végrehajtási rendszerben tudják ezeket a támogatásokat nyújtani.

Az államtitkár fontosnak nevezte a jövedelembiztonság, illetve az élelmiszerbiztonság és a termelésbiztonság szempontjából azt, hogy a gazdák időben, a megszokott ütemben, kiszámítható módon kapják meg a területalapú támogatásaikat, ahogyan az elmúlt évtizedekben.

„Fontos, hogy a következő uniós ciklusban is megmaradjon az önálló, független, kétpilléres közös agrárpolitika, mert csak így tudjuk szavatolni, hogy a magyar gazdák hozzájuthassanak azokhoz a támogatásokhoz, amelyek megilletik őket, illetve ami által versenyképesen és kiszámíthatóan tudnak gazdálkodni – tette hozzá nyilatkozatában az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkár.