„Az az ország sikeres, amelynek jól szervezett közlekedése van”

Hozzátette, Magyarországnak olyan közlekedési hálózattal kell rendelkeznie, amely a belső gazdasági feladatok ellátása, a lakosság kiszolgálása mellett alkalmas a tranzitközlekedés lebonyolítására is.

Az ÉKM helyettes államtitkára szólt arról, hogy a vasút a fenntartható közlekedés jövője. Annak érdekében, hogy a gazdasági és társadalmi mobilitásban a fenntarthatóság érvényesüljön – az elektromobilizációs trendek mellett – a vasútra kell a hangsúlyt helyezni – jelentette ki.

Felidézte, hogy 2010-ben 2,5 millió személygépkocsi volt az országban, most a számuk 4,5 millióra tehető, az áruszállítás jelentős része közútra terelődött. Szerinte stratégiai érdek, hogy a minél nagyobb személyszállítási és áruszállítási teljesítményeket a vasútra tereljék.

Kerékgyártó János felhívta a figyelmet arra, hogy a 2023-ban végrehajtott tarifareform, továbbá a kedvezmények átalakítása 2024-ben olyan kaput nyitott ki a vasúti személyszállításban, amely az utóbbi évtizedek stagnálási trendjét megfordította, és újból növekvő pályára helyezte. A növekvő igények kiszolgálásához a vasútnak tiszta, pontos, megbízható szolgáltatást kell nyújtania, ezt a célt szolgálja a miniszteri tíz pontos vállalás.

A konferencián a helyettes államtitkár elmondta, a vasúti áruszállítás versenyképességének növeléséért a tárca és a Hungrail közösen dolgozik. Ennek keretében egyebek közt elkezdődtek az egyeztetések, jogszabályalkotások, a támogatási programok felülvizsgálatai, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a versenyképesség a vasúti áruszállításban is megjelenjen.

Kerékgyártó János megemlítette, hogy a közlekedési vasúti hatóság munkáját megerősítették. Ennek célja, hogy a piaci szereplők működését a jogkövető tartományban tartsák, de a szankcionálás lehetősége is rendelkezésre álljon.

Mosóczi László, HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület elnöke megnyitójában kiemelte, hogy a konferencia közös szakmai gondolkodásra hív, hiszen a vasút gazdasági tényező és társadalmi ügy.

Hegyi Zsolt, a MÁV csoport vezérigazgatója elmondta, a végrehajtott tarifareformnak köszönhetően nőtt a közösségi közlekedés iránti igény, a cégcsoport MÁV, Volán és HÉV járatain az utazások száma 2024-ben elérte az 1 milliárdot. Az elővárosi és a távolsági forgalom egyaránt növekszik, évente több mint 1,1 millió vasúti járatot, 12,3 millió autóbuszjáratot és 290 ezer HÉV-járatot közlekedtetnek.

A MÁV csoport vezérigazgatója a miniszteri tíz pontos vállalásra utalva egyebek közt kiemelte a késési biztosítást. Szólt arról, hog 2027 elejéig összesen 100 nagyteljesítményű mozdony áll forgalomba, a 2027-ig beérkező ezer új autóbuszból 133 már közlekedik. Cél, hogy 2030-ban a távolsági vonatokban ténylegesen csak IC-minőségű járművek közlekedjenek, 2040-ben pedig csak klímás vonatok járjanak a hálózaton – sorolta a MÁV csoport vezérigazgatója.

Homolya Róbert, a Stadler Trains Magyarország elnöke elmondta, a cégcsoport globális piaca növekszik, a motorvonati portfóliójuk iránt jelentős igény van a nagysebességű hálózatok terjedésével. A zöldtechnológiának a vasúti szektorba is be kell szivárognia, a Stadler az alternatív hajtásrendszerekkel közlekedő járművek gyártásában a világ élvonalában szerepel.

Pántya József, az ÉKM út- és vasútépítésért felelős helyettes államtitkára az infrastruktúra szekcióülésen felidézte, hogy az elmúlt évben több vasúti infrastruktúrát, állomást újítottak fel, és további fejlesztések vannak közbeszerzés, tervezése alatt.

Lálity Urbán Emese, a Szerb Építésügyi, Közlekedési és Infrastruktúraügyi Minisztérium államtitkára a konferencián egyebek közt elmondta, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal stratégiai jelentőségű, 183 kilométer Szerbiában húzódik, egyszerre zajlik a meglévő pálya teljes modernizációja, és a második vágány megépítése. A pálya vegyes forgalomra készül, személyszállítás és árufuvarozás egyaránt bonyolódik majd rajta. A 2025/2026-os menetrendben elindulnak a nemzetközi járatok a Szabadka-Kelebia közötti átkelőhelyen. A Belgrád-Budapest viszonylatban 8 pár személyszállító vonat közlekedtetését tervezik, és új modern szerelvényeket állítanak forgalomba.

Bakai Kristóf Péter, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szakmai és nemzetközi elnökhelyettese hangsúlyozta, a határátlépés gyorsítására vonatkozó megkeresésekkel kapcsolatban a hatóság együttműködő. Az orosz-ukrán háború hatással volt a vasúti árufuvarozásra, kihívást jelent a munkájukban a szankciók folyamatos bővülése. Felhívta a figyelmet arra, hogy a klímapolitikai feladatok a vámhatóság munkájában is egyre inkább megjelennek, ellenőrizni fogják az ezzel összefüggő szabályok betartását is.

A konferencián átadták a Hungrail szakmai elismeréseit. Az idén a Sipos István-díjat Kálnoki Kis Sándor közlekedésépítő mérnök vette át a vasútért végzett több évtizedes tevékenységének elismeréseként. A szektoron kívül a vasútért végzett munkájának elismerésére az idén alapított Együtt a Magyar Vasút Díjat Bakai Kristóf Péter, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szakmai és nemzetközi elnökhelyettese kapta.