Gazdaság
Komoly pofára esés lehet a TikTok-üzletből
A Fehér Ház győzelmi jelentése olyan, mint a panamai kikötővásárlás és a 24 órás béke
A hírek szerint ez nemcsak az adatkezelésre, hanem az algoritmus és az üzleti működés átvételére is kiterjedhet, így teljes ellenőrzést szereznének az amerikai felhasználók fölött.
Ezzel a Trump-adminisztráció régi törekvése válhatna valóra. Donald Trump már első ciklusa alatt is kemény fellépést sürgetett a TikTok ellen, és újraválasztása óta világossá tette: „meg akarja tisztítani” az amerikai piacot a kínai befolyástól. Az elmúlt hónapok tárgyalásai, különösen a madridi forduló, amerikai részről úgy lettek tálalva, mintha Washington diktálná az iramot.
Szó sincs tulajdonosváltásról
A kínai fél hivatalos kommunikációja szerint azonban a valóság jóval árnyaltabb. A madridi tárgyalások után kiadott közleményében Li Cseng-kang kereskedelmi miniszterhelyettes és nemzetközi tárgyalási képviselő világosan kijelentette:
„Kína egyetlen esetben hajlandó tárgyalni: ha az nem sérti meg a nemzeti érdeket, a vállalatok jogait és a nemzetközi igazságosságot.”
Ez nem politikai retorika, hanem a konkrét jogi és gazdasági keret meghatározása. A kínai fél világossá tette: a hozzáférés a TikTok működésének amerikai vonatkozású elemeihez csak szigorú technológiai exportellenőrzés mellett engedélyezhetők, és semmilyen formában nem kerül sor a tulajdonjog vagy a forráskód teljes átadására.
A Kínai Kibertér Hivatal helyettes vezetője, Vang Csing-tao ugyancsak egyértelműen fogalmazott: „A megegyezés lényege, hogy az amerikai TikTok-felhasználók adatkezelését egy megbízott partner (várhatóan az Oracle) végzi, az algoritmus használatára pedig licenszszerződés születhet – de a tulajdon, a kód és az adatvagyon Kínában marad.”
Nincs “Cloud America”
A kialakuló konstrukció nagyon hasonlít a Kínában már korábban alkalmazott „Cloud Guizhou” modellre, amelyet ott az Apple alkalmazott a helyi adatkezelés megfelelőségének érdekében. Ennek amerikai adaptációja, a „Cloud Texas” modell, szintén helyi adattárolást és külső, független adatfelügyeletet jelent, de nem tulajdonváltást.
Az algoritmusokkal kapcsolatban semmi sem támasztja alá az amerikai narratívát, miszerint az USA megszerezné azokat. Kína kizárólag felhasználási jogot adna – szigorúan technikai audit után. A TikTok így megfelelhet az amerikai előírásoknak, anélkül, hogy a technológiáját kiszolgáltatnása a gazdasági riválisnak.
A „közös megértés” nem megegyezés
Az, hogy a kínaiak közös megértésről és nem megegyezésről beszélnek, szőrszálhasogatásnak tűnhet, pedig nem az. A kínai hivatalos megfogalmazás szerint: „Közös alapokról született konszenzus, nem részletes jogi egyezményről.”
A megegyezés tehát nem egy bilaterális szerződés, hanem inkább egy keretjellegű politikai megértés, amely további technikai egyeztetéseken keresztül elvezethet a végső megoldáshoz. A TikTok amerikai működésének jövője így még mindig képlékeny, és nem úgy tűnik, hogy az USA egyoldalúan diadalmaskodott volna.
A propaganda megelőzi a valóságot
Az elmúlt hónapokban az Egyesült Államok kormánya, és különösen Donald Trump többször is előre siett, és idő előtt bejelentett olyan „sikereket”, amelyek a végül kudarcnak bizonyultak (vö. panamai kikötvásárlás). Legyen szó szankciókról, adóegyezményekről vagy az orosz-ukrán háborúról, gyakran kiderült, hogy Washington vagy félreértette a tárgyalópartnereit, vagy szándékosan másként kommunikálta a fejleményeket.
Amennyiben ez tudatos a stratégia, úgy a hazai politikai igények kielégítését szolgálja: így az adminisztráció „keménységet” mutathat a közvéleménynek, majd a felelősséget később áttolja a másik félre, mondván „mi megegyeztünk velük, de azok megszegték az adott szavukat”.
Mindemögött azonban felsejlik egy új világpolitikai realitás: az Egyesült Államok egyre nehezebben képes kikényszeríteni az akaratát, különösen az olyan technológiai nagyhatalmakkal szemben, mint Kína. De beletört a bicskájuk Indiába és Brazíliába is, hogy csak a nagyobbakat említsük. A helyzet úgy áll, hogy az Európai Unión és Japánon kívül nem sokan maradtak, akik meg sem próbálnak kiállni magukért.
Kényszeres kompromisszum
Valójában tehát nem az történt, hogy az USA megszerezte a TikTokot, hanem az, hogy nem tudta betiltani, és kénytelen volt belemenni egy olyan kompromisszumba, amely forma szerint kínai engedményeket jelent ugyan, de tartalmilag nem jelenti Trump győzelmét.
A tulajdonjog, a forráskód, a kínai adatvagyon és a mesterségesintelligencia-algoritmus mind kínai kézben marad.
Az USA és Kína viszonya így nem a „vásárló és eladó”, hanem a „kompromisszumra kényszerített riválisok” logikája mentén alakul. Ez pedig megfelel Peking elvárásainak, amely kezdettől fogva elutasította az amerikaiak zéró összegű játékát, és az egyensúlykeresést sürgette.
