Ez lehet a jövő! - Magyarország pedig ott van az élvonalban

Kifejtette, a mélytechnológia szektor olyan technológiákat tartalmaz, amelyek választ adnak kulcskihívásokra, a megoldások pedig folyamatosan fejlesztik a gazdasági versenyképességet. Az ágazat olyan tudományos, műszaki áttöréseket hoz, amelyek lehetővé teszik, hogy első alkalommal vigyenek piacra új termékeket, technológiákat. A mélytechnológiával foglalkozó vállalkozások erősítése társadalmi és gazdasági szempontból is kiemelt eredményeket hozhat – mondta a helyettes államtitkár.

Bódis László előadásában az iparral szoros kapcsolatban lévő mélytechnológia területéhez sorolta egyebek között az élettudományt, a mesterséges intelligenciát, az új energetikai megoldásokat, az új anyagokat, az űrtechnológiát, a robotikát, a drónokat.

A mélytechnológia területén működő vállalkozásokra jellemző, hogy tudományos, műszaki áttöréssel új eredményeket hoznak, amelyek globálisan is értelmezhetők, magas kutatás-fejlesztési intenzitásúak, jelentős technológiai tudással rendelkeznek, és az első időszakban jelentős finanszírozásra van szükségük – mutatott rá a helyettes államtitkár.

Szólt arról, hogy ezen a területen is felértékelődik a kelet-közép-európai térség jelentősége, mert ezen országok népessége jelentős, GDP-növekedési képességük pedig jócskán lekörözte az EU többi országáét. Az unió gazdasági teljesítőképességének 20 százaléka ebből a régióból érkezik, és a régióban jelentősebb mértékben nőnek a kutatás-fejlesztési ráfordítások – mondta.

A KIM helyettes államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a mélytechnológia területen működő magyar start-up cégek jelentős nemzetközi sikereket értek el, főleg az élettudományban, az adatelemzésre és mesterséges intelligenciára épülő megoldásokban, a biztonságtechnológiákban, a pénzügyi technológiákban.

Szerinte a mélytechnológiai ökoszisztéma eredményességéhez továbbra is biztosítani kell a versenyképes üzleti környezetet, a vállalkozó tehetségek segítését, a kutatóintézetek támogatását, a finanszírozást, a nagyvállalati szektor bekapcsolódását a szektorba.

Bódis László kitért arra, hogy Magyarországon globális mércével mérve is versenyképes az üzleti környezet, mert támogatásokat nyújt a kutatás-fejlesztés intenzív vállalkozásoknak, adókedvezménnyel ösztönzi a kutatás-fejlesztést. A tehetségeket erősíti, hogy Magyarországon az információ-technológiához kapcsolódó alapképzések a legerősebbek.

Kiemelte, Magyarországon az elmúlt huszonöt évben folyamatosan nőttek a kutatás-fejlesztésre fordított források, és cél, hogy 2030-ra a GDP 3 százalékát érje el. Fontosnak nevezte a piaci finanszírozási ökoszisztéma erősödését az innovációban.

A helyettes államtitkár felidézte, hogy a magyar szakképzésben tanult tehetséges fiatalok a Dániában tartott idei EuroSkills versenyen nagy sikert értek el, négy aranyérmet hoztak el, köztük az ipar 4.0 technológiákhoz, az informatikához kapcsolódó szakmákban, összesítésben pedig a magyar csapat a több mint 30 ország között a negyedik helyen végzett.

A konferencián átadták az Ipar 4.0 szakmai érmeket, amellyel a minisztérium elismeri mindazokat a hazai vállalatokat, kutató- és oktatóhelyeket, valamint szakembereket, akik kimagasló teljesítményükkel segítik a digitális átállás és a jövő technológiáinak gyakorlati alkalmazását.

Az Ipar 4.0 digitalizációs technológiát sikeresen bevezető, illetve egyéb jelentős, kapcsolódó innovatív tevékenységet megvalósító kis- vagy középvállalkozás kategória idei díjazottja a Login Autonom Kft.

Az Ipar 4.0 digitalizációs technológiát sikeresen bevezető, illetve egyéb jelentős, kapcsolódó innovatív tevékenységet megvalósító nagyvállalat kategória idei kitüntetettje a Richter Gedeon Nyrt. lett.

Az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó, átfogó, az Ipar 4.0 digitális átállást nagyban segítő oktatási, képzési programot megvalósító szervezet kategória idei elismerését a Pannon Egyetem kapta.

Az Ipar 4.0 eredetű jelentős kutatást, fejlesztést vagy innovációt megvalósító szervezet kategória idei díjazottja a Robert Bosch Power Tool Kft.