A magyar gazdák nincsenek egyedül!

Hubai Imre a Kalocsa Térségi Öntözési Közösség vízgazdálkodási fejlesztéseinek projektzáró rendezvényén – amely a Vidékfejlesztési Program keretében valósult meg – elmondta, a kormány az öntözésfejlesztést szolgáló gazdálkodói együttműködéseket egy 2 milliárd forint keretösszegű, jelenleg is nyitva álló felhívással ösztönzi.

Hozzátette, szeptember utolsó napjától ismételten benyújthatók lesznek azok a pályázatok, amelyek az öntözésfejlesztés és a vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli beruházásokat ölelik fel. Erre 16,5 milliárd forint a keretösszeg.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy a kormány már harmadik éve átvállalja a mezőgazdasági vízszolgáltatás díját a gazdáktól, és az idén is levette ezt a terhet a vállukról. Hozzátette: ez „nem csupán támogatás, hanem stratégiai döntés is a nemzeti önrendelkezés érdekében”.

„Az elhibázott háborús szankciók következtében Európa-szerte az egekbe ugrottak az energiaárak, és az energia költségét a gazdálkodóknak kell önhibájukon kívül megfizetni” – fogalmazott, hozzátéve, ezt a legegyszerűbben azzal tudja segíteni a kormány, ha ingyen adja az öntözéshez az öntözővizet – fűzte hozzá.

Hubai Imre felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-ban volt egy patrióta kezdeményezés a mezőgazdasági krízisalap megemelésére 450 millió euróról 700 millióra, de ezt a néppárti frakció – köztük a Tisza Párt képviselői – nem támogatták.

Az államtitkár azt mondta, a magyar vidék ereje a hagyományokban, a munkában, a közösségek összetartásában rejlik, és a kormánynak ezt minden erejével támogatni kell.

„Ha nem lenne elég kihívás számunkra az aszály, a jégverés, a vihar, a növény- és állatbetegségek, a járványok, az energiaárak drasztikus megemelkedése”, akkor itt van „Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása, az ukrán élelmiszerek beáramlása az európai és közte a magyar piacra”, valamint az agrártámogatások „lefejezésének” a terve is – figyelmeztetett Hubai Imre.

A jövő évi országgyűlési választásokról szólva kiemelte: „döntenünk kell, hogy alárendeltek leszünk-e vagy megvédjük a magyar fogyasztók érdekeit és a magyar gazdák versenyképességét; hogy fenntartjuk-e a jogunkat az ország élelmezésbiztonságára és kiállunk-e nemzetünk vízszuverenitása mellett.”

Az államtitkár a kalocsai fűszerpaprikáról azt mondta, földrajzi árujelzőként már évtizedek óta nemzetközi oltalmat élvez, és jelenleg is uniós oltalom alatt áll. A kalocsai fűszerpaprika hungarikum.

Hozzátette, a magyar konyha a múltunk, a jelenünk és a jövőnk is egyben, és ha van fűszer, amely ezt a nemzeti örökséget leginkább jelképezi, az nem más, mint a kalocsai fűszerpaprika. A kormány éppen ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy segítse a paprikatermesztés fejlődését, akár a visszaépülését, és több intézkedésen keresztül a lehető legmagasabb mértékű és intenzitású támogatás nyújtásával biztosítja a versenyképességét – hangoztatta az államtitkár.

Kiemelte: az öntözni kívánó gazdák együttműködési keretét adó fenntartható vízgazdálkodási közösségek a megalakulásukkal nemcsak a kormány kiemelt fejlesztéspolitikai szándékát támasztják alá, hanem támogatják az öntözéses gazdálkodás újbóli elterjedését is, és a termelői együttműködéseket, a klímaváltozáshoz való hatékony alkalmazkodást, valamint az agráriumban elérhető jövedelmek és hozamok stabilizációját.

Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt emelte ki, hogy amikor a települések fejlesztéséről van szó, azt a települést lehet támogatni, segíteni, amely tudja, hogy mit akar elérni, és hová akar eljutni. Ugyanez a helyzet a gazdálkodóknál is, mert csak azok tudnak élni a pályázati lehetőségekkel, kormányzati támogatásokkal, akiknek van jövőképük – tette hozzá.

Szigeti Tamás, a Kalocsa Térségi Öntözési Közösség vezetője a beruházásról szólva elmondta, a teljes fejlesztés csaknem egymilliárd forint volt, amelyből 723 millió forintot fedezett kormányzati illetve EU-s támogatás.

Ismertette: a közösség 2021-ben alakult, 38 gazdálkodó a tagja, 700 hektár öntözési területtel indultak, de jelenleg már 830 hektárnyi területen működnek. Tájékoztatása szerint a tagok túlnyomórészt szántóföldi zöldségnövényeket (fűszerpaprika, káposztafélék, csemegekukorica, kapor, burgonya) és gabonanövényeket (búza, napraforgó, repce) termesztenek.