Gazdaság
Újabb halálos állatbetegség ütötte fel a fejét Magyarországon
Komoly gondot okozhat az állattartóknak

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) tájékoztatása szerint Magyarország állategészségügyi hatóságai riasztó hírt közöltek: ismét felütötte fejét a kéknyelv-betegség hazánkban. A fertőzés komoly veszélyt jelent a szarvasmarhákra, juhokra és kecskékre, és súlyos gazdasági károkat okozhat az állattartóknak.
A betegséget Somogy vármegyében, egy 303 állatot számláló szarvasmarha-állományban azonosították. A hatósági vizsgálatok szerint a fertőzés 15 állatot érintett. A WOAH közleménye szerint a magyar hatóságok azonnal jelentették az esetet, és megtették a szükséges intézkedéseket a betegség terjedésének megakadályozására – számolt be róla a Reuters.
A Világgazdaságnak magas rangú források megerősítették a fejleményt. Azonban nagyon fontos látni, hogy a legutóbb komoly következményekkel járó száj- és körömfájáshoz képest most van egy hatalmas különbség, ami indokolatlanná teszi a pánikot.
A kéknyelv-betegségre ugyanis létezik vakcina, amely hatékonyan veszi elejét a betegség elburjánzásának.
„A helyzet abszolút kezelhető a telepen eszkaláció nélkül, a történtek nem fenyegetik Magyarország kéknyelv-mentességi minősítését” – mutatták rá.
Magyarország 2017 óta hivatalosan mentes a kéknyelv-betegségtől, ami a WOAH által megadott feltételek teljesítésének köszönhető, valamint az EU 2021/620/EU-rendelete is megerősíti ezt a státuszt. Ez tehát nincs veszélyben. Külön jó hír, hogy a WOAH szerdán hivatalosan is elismerte, hogy Magyarország megszabadult a száj- és körömfájástól.
Mi az a kéknyelv-betegség?
A kéknyelv-betegség egy rovarok által terjesztett, vírusos eredetű kór, amely a kérődző háziállatokat – főként a juhokat, szarvasmarhákat és kecskéket – betegíti meg. Bár az emberre nem veszélyes, az állatoknál lázat, nyálzást, nyelvduzzanatot és súlyos esetben elhullást is okozhat. A betegség gyors terjedése miatt komoly kockázatot jelent az állattenyésztésre, és exportkorlátozásokat is eredményezhet.
A WOAH állítása szerint Magyarországon utoljára tíz évvel ezelőtt regisztráltak kéknyelv-betegséget, bár ez különös, ugyanis a közelmúltból is találni eseteket.
Az újabb fertőzés felbukkanása arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás és a rovarok által terjesztett betegségek egyre nagyobb veszélyt jelenthetnek a hazai állattartásra. Az ilyen járványok megjelenése nemcsak az állategészségügyet terheli, hanem komoly gazdasági következményekkel is járhat a gazdák és az exportpiac számára.