Nem vetettek, de arattak némely görög gazdák

A görög hatóságok mintegy 6300 támogatási kérelmet ellenőriztek, és ezek közül több mint ezer esetben találtak szabálytalanságot. Az ügyészség szerint a jogosulatlanul felvett összeg elérte a 22,6 millió eurót (közel 9 milliárd forint), az egyes pályázathoz kapcsolódó csalások átlagértéke pedig 40 ezer euró (15,8 millió forint) körül mozgott. Az érintett gazdák és vállalkozások számláit már befagyasztották, a pénzt vissza kell fizetniük, és büntetőeljárások indultak csalás, okirat-hamisítás és bűnszervezetben való részvétel gyanújával.

A gazdák és vállalkozások olyan területeket jelentettek be művelés alatt álló földként, amelyek valójában sziklásak, erdősek vagy beépítetlenek voltak. Akadtak kérelmek, amelyek Észak-Macedóniában fekvő parcellákat tüntettek fel jogosultként, és előfordult, hogy fiktív állatállomány után is érkeztek kifizetések. A csalássorozatra az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) hívta fel először a figyelmet 2024 márciusában. Azóta egyre több részlet került napvilágra: korábbi becslések szerint a tényleges veszteség 2017 óta akár 170 millió eurót is elérhet.

A botrány középpontjában az OPEKEPE nevű görög hatóság áll, amely az uniós agrártámogatások kezeléséért és kifizetéséért felelt. Az ügynökség évente több mint 3 milliárd eurót osztott szét mintegy 680 ezer gazdának. Az intézményt időközben megszüntették, több munkatársa ellen vizsgálat indult, az EU ellenőrei pedig razziát tartottak az athéni központjában, ahol súlyos szabálytalanságokat tártak fel.

Az ügynek politikai következményei is lettek: júniusban lemondott Mákisz Vorídisz volt mezőgazdasági miniszter, miután egy uniós vizsgálat során felmerült a gyanú, hogy köze lehetett nagy összegű támogatások szabálytalan felhasználásához. Bár a vizsgált időszak nagy része a jelenlegi kormányfő, Kiriákosz Micotákisz 2019 óta hivatalban lévő konzervatív kabinetjének idejére esik, az athéni kormány hangsúlyozza: a csalások évtizedek óta rendszerszinten jelen vannak a támogatáselosztásban.