Gazdaság

Egyre nehezebb lebuktatni a műmézeket

Sokasodnak a bajok

Nagyon gyenge idényt zártak az erdélyi méhészetek. S ha ez nem lenne elég, a vevőket vackok is nyomasztják.

Egyre nehezebb lebuktatni a műmézeket
Az igazi innét, a hamis gyárból jön
Fotó: AFP/DPA/Alina Grünky

Téli méhpusztulás, tavaszi fagyok, perzselő nyári hőhullám, gyér méhcsaládok – mindezek együtt megpecsételték az idei méhészeti idényt - írja a Székelyhon. Mint az anyagból kiderül, az akácméz a tavaszi fagyok miatt nincs, de a hársvirágzással is lépre mentek a vándorméhészek, azt ugyanis nyári forróság tette tönkre.

Elvehető mézmennyiség a hárson sem volt idén - mondta a lapnak Ádám József, az Udvarhelyszéki Mézlovagrend és Örösi Méhészek Egyesületének elnöke. A felvásárlási árak tekintetében sem túl bíztató a helyzet. Noha az idei árak csak szeptember-októberben alakulnak ki, a kereskedők mindössze egy lejt (nagyjából nyolcvanegy forintot) ígértek rá a tavalyi árra, de az szinte semminek mondható. A méz két-három kereskedőn megy keresztül, mire eljut a boltokba.

Külföldön egy kiló méz ára 15 eurótól kezdődik, miközben az erdélyi méhészektől 2 eurós kilónkénti áron vásárolják fel a terméket.

Az EU-n kívüli országokból érkező olcsó, sokszor rossz minőségű, vagy hamis mézekre régóta panaszkodnak már a szakemberek a közösség tagországaiban. A kétes minőségű termékeket azért nem lehet átfogó ellenőrzések révén száműzni az EU-s piacokról, mert a hamisítványok annyira tökéletesen be vannak állítva, hogy sokszor a nyugat-európai laborok nem tudnak kimutatni semmit.

Kapcsolódó írásaink

Kampány a magyar mézért

ĀRepcéből és hársból katasztrofális lett a termés, ám akácból és napraforgóból az elmúlt öt év legjobbja – uniós eredetjelölési és nyomon követési rendszert szorgalmaz az agrárkamara