Gazdaság

Mindent elsöpör a műagy áram- és vízigénye

Nehezen fölfogható ütemben bővül a mesterséges intelligencia „tudása” - s ennek megfelelően egyre több áramot és tiszta vizet igényelnek az adatközpontok. Utóbbi terén az előrejelzések alapján 2027-ben Dánia teljes fogyasztásának közel hatszorosára lesz szükség az igények kielégítésére.

Mindent elsöpör a műagy áram- és vízigénye
Csak egy kérdés és válasz - s már röpkönek is a köbméterek és a kilowattok...
Fotó: AFP/DPA/Carmen Jaspersen

A jövőnk a esterséges intelligencián (MI és/vagy AI) múlik. Nem csak átvitt értelemben, hanem szó szerint - ugyanis elég csak két szegmenst kiemelni a sorból a fentit étel igazolására. Az egyik az ivóvíz, melyet olyan ütemben esznek az adatközpontok, mintha nem létezne „holnap”. Utóbbi igazolására egy idén márciusban lezárt és közzétett, nemzetközileg széles körben elfogadott tanulmányt szokás idézni.

A dokumentum összeállítói úgy vélik, két esztendő múlva az AI globálisan 4,2-6,6 milliárd köbméter tiszta vizet fog fölhörpinteni. A két szélső értéket figyelembe véve ez annyit tesz, mintha Dánia teljes fogyasztását négy vagy hatszorosára emelnénk. Egyébként figyelemre méltó, hogy az AI fejlesztése terén élenjáró Google adatközpontjai 2023-ban 22,2 millió köbmétert fogyasztottak. Az összehasonlítás végett érdemes tudni, az 1,682 milliós (2022-es adat) Budapest teljes lakossága (dettó 2022-ben) 64,6 millió köbmétert használt el.

S azt is le kell írni, a Google éhsége olyan mérvű, hogy ha minden így megy tovább, 2030-35 tájékára lehagyja fővárrosunkat. Talán nem kell hozzá nagy fantázia, hogy belássuk, ha mindehhez hozzávesszük az egyre népesebbé váló emberiség amúgy is meglévő, majd borítékolhatóan egyre bővülő igényeit, a tíz-húsz-harminc milliós gigatelepüléseket, akkor előbb-utóbb szükségünk lesz egy másik bolygóra is.

Tetszik vagy sem, az AI fejlődése megállíthatatlan. Pár éve még léteztek olyan vadvirágos EU-s elképzelések, melyek szerint önkontrollt kellene gyakorolni, s a fejlesztést leállítva előbb a jogi környezetet illene megteremteni, ám ezek a bárgyú ötletek elvéreztek a valóság falán. Ugyanis sem Kína, sem Oroszország, de még az USA sem óhajtott csatlakozni az elképzeléshez, így az EU csak még mélyebb versenyhátrányba került volna, mint amiben már amúgy is leledzik.

Az MI másik neuralgikus pontja az elektromos ellátás. Nem véletlen, hogy a munkában élen jóró Kína folyamatosan bővíti atomerőművi és egyéb kapacitásait. Az AI-rendszerek ma a Föld teljes áramfogyasztásának nagyjából 1,4 százalékát emésztik föl - ám ezen mutató 2028-30-ra elérheti a három százalékot is - s onnét pedig exponenciális gyorsasággal tör majd az égbe. A felhasználó - és a vevő, lévén sokan előfizetnek rá - ebből persze nem sokat érzékel: beírja a kérdést és kap valamiféle feleletet. Ugyanakkor az úgynevezett chatbotok megalkotása, pláne működtetése emberi ésszel nehezen fölmérhető energiafölhasználással járt - és jár, lévén a modernizáció senki kedvéért nem megy nyugdíjba.

Zárásnak pedig talán elég lesz fölidézni, a ChatGPT 3-as változatához használt nyelvi modell kialakítása annyi energiát emésztett fel, mint amennyire ahhoz lenne szükség, hogy autóval kétszer megtegyük a Föld-Hold távolságot. De olyformán is megérthető, hogy ennyiből csaknem húszszor körbeutazhattuk volna a bolygót.

Kapcsolódó írásaink