Így alakulhat át a hatalmi erőegyensúly a csendes-óceáni térségben

Az ausztrál védelmi minisztérium bejelentette, hogy 11 darab Mogami-osztályú fregattot vásárol Japántól, amelyek lopakodó, korszerű felszíni harci járművek, és az elemzők szerint felveszik a versenyt – vagy bizonyos tekintetben jobbak – bármivel, amit Kína vagy akár az Egyesült Államok be tud vetni a vizeken.

Az ausztrál védelmi ipari miniszter, Pat Conroy, az Egyesült Államok vezette Quad védelmi csoporttal kötött megállapodás bejelentésekor egy újabb lépésnek nevezte azt, hogy egy sokkal nagyobb és halálosabb haditengerészetet hoznak létre, lopakodó fregattokkal, amelyek „megnyugtatják szövetségeseiket és elrettentik ellenségeiket”.

Ausztrália fő biztonsági aggálya a Kínával való egyre növekvő szomszédsági rivalizálás. Az év elején ez a feszültség fokozódott, amikor egy kínai haditengerészeti különítmény megkerülte a kontinenst és éleslövészeti gyakorlatokat tartott az ausztrál partok közelében, aminek következtében több tucat utasszállító repülőgép kénytelen volt letérni a szokásos repülési útvonaláról.

Canberra szerint a hajók „továbbfejlesztett” Mogami osztályú hajók lesznek – nagyobbak, mint a japán Tengerészeti Önvédelmi Erőknél már szolgálatban álló változatok –, ami nagyobb tűzerőt és hosszabb, körülbelül 11 500 mérföldes (az Egyenlítő hosszának körülbelül fele) utántöltés nélküli hatótávolságot biztosít számukra.

Nakatani japán védelmi miniszter egyetértett Conroy véleményével, és „nagy lépésnek” nevezte a megállapodást, amely fellendíti Tokió biztonsági együttműködését egy különleges stratégiai partnerrel – jelentette az NHK japán közszolgálati műsorszolgáltató.

Az elemzők kiemelték a japán ipar megbízhatóságát.

„A japán hajógyárak kiemelkedő munkát végeznek, és termékeiket időben, a meghatározott költségvetésen belül szállítják” – mondta Schuster.

Az elemzők szerint az ausztrál megállapodás jó előjel egy feltörekvő japán védelmi exportipar számára.

A második világháború utáni időszak nagy részében Japán betiltotta a fegyverek exportját. Az utóbbi években azonban ezt a szabályozást enyhítették, lehetővé téve a megfigyeléssel, felderítéssel és mentéssel kapcsolatos eszközök külföldre történő értékesítését.

A Fülöp-szigetek volt a változás első haszonélvezője, miután az elmúlt két évben légi megfigyelő radarokat kapott Japántól – állítja Tomohisa Takei, a Sasakawa Béke Alapítvány vezető munkatársa.

Tavaly Japán eladta első halálos fegyverét, a Patriot rakétaelfogókat az Egyesült Államoknak, amelyeket Washington licencével építettek, hogy leváltsák az Ukrajnának küldött Patriot rakétákat.

Az Ausztráliának eladott fregatt mellette eltörpül a rakétaügylet.

Az ausztrál védelmi minisztérium bejelentése szerint az első három hadihajót Japánban, a fennmaradó nyolcat pedig Ausztráliában építik majd.

Patalano szerint a hadihajók exportja, de a gyártásukhoz szükséges technológia exportja is kihívást jelent az ország fegyveriparának.

Ha sikerülne megvalósítani, „Japán a főbb védelmi ipari exportőrök közé kerülne” – mondta.

A japán-ausztrál megállapodás vizsgálatakor az elemzők megjegyezték, hogy a két amerikai szövetséges fejlettebb és hatékonyabb lehet a katonai hajóépítésben, mint amerikai partnerük.

Az amerikai haditengerészet flottájában 2015 óta nincsenek fregattok.

Washington azon erőfeszítései, hogy 2020-ban engedélyezzék az új fregattok, a Constellation osztályú hajók építését, legalább három évvel elmaradnak a tervezetttől, mivel a hajók tervezése megváltozik annak ellenére, hogy az építkezés már megkezdődött – közölte a Kormányzati Elszámoltathatósági Hivatal.

És még akkor is lehet, hogy nem lesz képes azt nyújtani, amit a mogami – mondta Schuster, a haditengerészet korábbi kapitánya.

„Véleményem szerint jobb, mint a Constellation osztály” – mondta.

Patalano is megjegyezte az amerikai haditengerészet hajógyártási problémáit - tájékoztat a CNN.

„A hajóépítés terén az USA nem tartozik a legközelebbi szövetségesei innovációs köréhez, és Olaszországhoz, Franciaországhoz, az Egyesült Királysághoz, a Dél-Koreai Köztársasághoz és most Japánhoz képest az USA-nak még sokat kell tanulnia” – mondta Patalano, a King's College munkatársa.